Hónap: 2017 november

 Hűséges látogatóink már többször is tapasztalhatták, hogy Vass Sándor Gergely és társulata milyen igényes módon szól a legkisebbekhez a zene, a tánc és a mesék választása terén is. Így nem meglepő, hogy arra is figyelnek, hogy a repertoárból ne hiányozzon egy igazi karácsonyi darab sem. December 3-án délelőtt Andersen klasszikus meséjét A rendíthetetlen ólomkatonát láthatják tőlük a kicsik és kísérőik.

– Azt már tudjuk rólatok, hogy milyen féltő gonddal válogattok darabokat, hogy milyen fontos számotokra, hogy a néző úgy szórakozzon, hogy közben fontos dolgokat tanuljon meg a történetek nyomán, de biztos vagyok benne, hogy van még egy csavar.

– Van. Andersen meséje igazi karácsonyi történet, s mellette jellemrajz is. Mi igyekszünk úgy gombolyítani a két szálat, hogy a nézők számára izgalmas, látványos és tanulságos legyen, s mese végén a rendíthetetlen ólomkatona jelentse a mintát a valós élethez.

Bár időben távoli a történet, mégis könnyű hozzá kapcsolódni, mert a mai világban gyakran felcserélődnek a férfi és a női szerepek. Amiben akad jó és rossz elem. Jó, ha a férfi nem húzza ki magát az otthoni munkából, rossz, ha olykor azért történik mindez, mert nem teljes a család, vagy külső kényszer nyomán torzulnak a szerepek. Mint ahogy sok jó van a technikai fejlődésben, de rossz, hogy lassan a saját hétköznapjainkat is csak virtuálisan éljük meg és elsorvadnak a személyes barátságok, kötődések.

Az ólomkatona élete a mesében egyszerre izgalmas kaland, tele változatos fordulatokkal, s egyszersmind követendő példa, hiszen ő az, aki dacolva a világgal hűséges marad, s mindenkor kiáll a szerettei mellett. Ma pont ezt mély, érzelmektől fűtött elköteleződést hiányoljuk, mert túl nagy részt harap ki a mindennapjainkból a digitális világ.

– Ebben a mesében is folytatódik a hagyomány, miszerint összművészeti élmény vár a közönségre?

– Továbbra is fontos számunkra, hogy a történetben egyaránt jelen legyen a zene, a tánc, a mese, a vizuális élmény, sőt a bábművészet is. Ezáltal valósulhat meg a színpadon a varázslat, a csoda, amire felnőttnek, gyereknek egyformán igénye van. A narráció kapaszkodó a kisebbeknek, vagy azoknak, akik nem ismerik a történetet, a többi pedig hitelessé, valóságossá teszi a mesét.

– Mire hívnád fel elöljáróban a nézők figyelmét?

– Például az élő előadók és a bábok közös színpadi megjelenésére, a díszletekre, ahol méretarányos csónakban jelenik meg a báb, majd a selyem mögött helyet cserélő élő figura. A vízfüggöny szimbolikára, a finom, mégis erős kapcsolatra a mese és a valóság között.

Mivel a gyerekek jó érzékkel igazodnak el ezekben a dolgokban, hiszem, hogy mindez egyszerre lesz izgalmas, látványos és tanulságos számukra, s az előadás nyomán szeretet költözik a szívekbe.

S hogy ennyi szép és hasznos dolog után ne hiányozzon a katarzis sem, arról a meglepetés vendég gondoskodik. Mielőtt az érzékenyebb nézők túlságosan elmerülnének a szomorúság tengerében, az Északi-sarkról megérkezik maga a Mikulás, hogy feloldja a bánatot és némi édességgel felvidítsa a gyerekeket.

Mindebből jól látszik, hogy aki velünk tart vasárnap délelőtt, az csodás muzsikát hall, fantasztikus táncot lát meseszép díszletek között, s kap egy iránymutatást, hogy miként tegye értékessé az életét. S ráadásként, a darab végén személyesen találkozhat a Mikulással is.

     Vincze Mara

https://kulturkozpont.hu/esemeny/a-rendithetetlen-olomkatona/

Ferenczi György és zenekara/i szinte már óbudainak számítanak olyan régen és gyakran lépnek fel a kerületben. Idén is ők zárják majd az első adventi hétvégét. Zenéjük, előadásmódjuk, korosztály független és mindig tomboló sikert arat. Bár a zene megkerülhetetlen az ő esetében, most mégis elsőként arra voltam kíváncsi, vajon milyen az ünnephez való viszonya?

 – Az adventi műsorfolyam többek közt azért népszerű, mert a közönség itt hangolódik a szeretet ünnepére, a karácsonyra. Ez a hangulati töltekezés működik a fellépőknél is?

– Ez alól senki sem kivétel. Már ahogy megérkezünk a térre és látjuk a fényeket, érezzük az illatokat, elkezdődik valami, ami aztán a koncertünk előtti közös énekléssel csak tovább fokozódik. Valóban olyan ez, mint egy ünnepi főpróba, hiszen a gyertyagyújtó dal, olyan melegséggel tölti fel az ember lelkét, mintha már az otthoni fenyő előtt állna. Aztán jön a koncert, ami pedig olyan intim, családias hangulatot generál körülöttünk, mintha nem is szabadtéren zenélnénk, hanem egy meg meghitt klubban, ahol mindenki ismer mindenkit. Nagyon szeretünk Óbudán fellépni. Én már siheder koromban is ide jártam cigányzenét hallgatni, s amióta magam is színpadon vagyok igen sokra értékelem az értő közönséget, hogy itt életkortól függetlenül működik a Kodály módszer, fontosak a gyökerek.

– Gondolom nem könnyű leállni egy-egy koncert után?

– Valóban nem. Folyton szól a fejemben a zene. Ám a karácsony számomra is olyan ünnep, amikor könnyen megy otthon az áthangolódás. Rengeteg szép emléket őrzök a múltból és szerintem sikerült átmentenünk ezeket a szép és fontos hagyományokat a feleségemmel a mi családunkba is. Nálunk nincs köze az ünnephez a kereskedelem pressziójának. Bár a lányaink már 17 illetve 20 évesek, még ma is él a szokás, hogy csak saját készítésű ajándékkal lephetnek meg minket. A karácsony nálunk csengő, csillagszóró, együttlét!

Még kicsik voltak, amikor a kisebbik lányom egy álom tolvaj sárkány rajzzal ajándékozott meg. Egyfajta talizmánnak szánta, hogy megvédjen az elalvástól, amikor vidéki fellépésekről hazafelé autózom az éj közepén. Annyira beletalált a szívembe vele, hogy az ünnepek után azonnal magamra tetováltattam, s ma is párás lesz a szemem, ha ránézek. Jó érzés látni, hogy tetszik nekik ez az irány és szinte biztos vagyok benne, hogy náluk is hagyomány lesz belőle, ha majd családot alapítanak.

Vagy ott van az éjféli mise misztériuma. Legtöbbször ugyan el sem jutunk a Mátyás templomi szertartásra, mert – akárcsak fiatalon – most is egy végtelen, rituális séta lesz belőle a várban, de közben mindaz ott van a fejünkben, a szívünkben, amit az éjféli mise képvisel, amit a karácsony jelent.

– Mennyire más a műsor ilyenkor advent idején?

– Mi vagyunk a legrenitensebb zenekar, mindig változtatunk, a zenekar és a közönség pillanatnyi hangulatához igazítjuk a dalokat. Mi folyton gyakorolunk, s még a közönség sem tud azon változtatni, hogy nem akarjuk rommá játszani, elhasználni a kedvenc dalaikat. Azért írunk újakat, hogy ne legyünk egy dalos zenekar. Durván 10 éve született a Türelemről, egy Petőfi vers nyomán, de akkoriban alig játszottuk. Egy éve viszont sokat van műsoron, most érett be, most aktuális igazán. A Fűszedőt is gyakran kérik, de most kicsit pihentetjük, mert három évig sokat játszottuk. Nem vagyok hajlandó beállni a sorba, ahol az üzleti alapú slágergyártás folyik. Szerencsére a közönség bebizonyította, hogy a lelke mélyén szívesen cseréli a show-t valódi értékekre, hogy nem Isten ellen való a gondolatunk, hogy minket a muzsikálási mód miatt szeressenek, ne a slágerek okán. Fantasztikus a hazai közönség. A legfelkapottabb helyszín és a falunapok közönsége egyformán reagál a dalainkra már az első alkalommal. Nem vagyok elégedetlen, mert számomra ez a legfontosabb. 1991 óta zenélek és büszke vagyok rá, hogy megélek ebből, annak ellenére, hogy nem sodorhat magával az aktuális divat, vagy az üzleti alapú zeneszerzés, koncertezés.

Talán ez a titok megfejtése. Ezért is várom legalább olyan izgatottan a találkozást az óbudai közönséggel, mint ahogy ők várják a koncertjeinket. Bár Zuglóban élek, a Fő téren mindig otthon érzem magam.

 

Vincze Mara

Első adventi hétvége

 

 

Az együttes 10 éve alakult és az ihletet, hogy gyermekdalokkal koncertezzenek az adta, hogy akkoriban lettek maguk is szülők – meséli Nyakas Péter, az alapítók egyike és az együttes vezetője. Eddig két lemezük jelent meg, s már nagyon időszerűnek érzik egy újabb lemez születését.

– Sok érv szól mellette, hiszen az eltelt egy évtized alatt sokat változott a felállás, olyan egyszerű okokból, mint ahogy a hétköznapi embereknél is megszokott. Volt, aki messzire költözött, más családi státuszt váltott, de mindig jött helyettük más, aki szívesen csatlakozott hozzánk, s mi is örültünk neki.

– Az első két lemez egy-egy határon túli költő verseiből született. Így lesz ez most is?

– Most inkább egy színesebb, sokrétűbb anyagban gondolkodunk, hiszen az eltelt évek során mi is nyitottunk a világ és az új szerzők felé. Szerencsére van olyan gazdag a repertoárunk és van sok szerzőtársunk is, aki akár új dalszövegeket is ír, így inkább az lesz a gond a szerkesztésnél, hogy mi maradjon ki. Arra pedig külön büszkék vagyunk, hogy pár éve Gál Zsuzsa is megkeresett minket, hogy szívesen dolgozna velünk. Őt a Vacka rádióból sokan ismerik, s a gyerekek is nagyon szeretik a szövegeit. Mára nem túlzás azt mondani, hogy baráti a kapcsolatunk, de erről inkább beszéljünk akkor, ha már kialakul a lemez anyaga.

– Gyermekeknek zenélni, játszani nem csak művészi munka, hanem egyfajta misszió.

– Való igaz, ha nem a könnyebb utat választja valaki, nem a show a lényeg, hanem az, hogy igényes szöveg és zene szóljon, ne csak szórakoztassuk, de neveljük is a kicsiket a zene szeretetére. Szerencsére maguk a gyerekek a legjobb kritikusok, mert ők nem tapsolnak udvariasságból, s legtöbbjük élő metronóm, még véletlenül sem esnek ki a ritmusból. S akár ülve is képesek táncolni, ha magával ragadja őket a zene.

– Vasárnap egy bőségszarut önt eléjük a zenekar, melyben valamennyi aktuális ünnep szerepel.

– Óbudán nagy hagyománya van az adventnek, úgy gondoltuk, hogy mi most a két utolsó hónap jeles napjaihoz kötődő dalokat kötjük csokorba, ezzel is aláhúzva nekik, hogy most csupa szép és jó dolog vár rájuk. Így még visszapillantunk a Márton napra, majd a közelgő adventhez kapcsolódó dalokból, a Mikulás énekekből, Luca napi, s végül karácsonyi dalokból fűzünk ünnepi gyöngysort. Reményeink szerint ezzel hangoljuk majd a közelgő ünnepekre a közönséget.

Mindenkit szeretettel várunk, jöjjenek minél többen és érezzék nagyon jól magukat!

   Vincze Mara

 

https://kulturkozpont.hu/esemeny/zabszalma-egyuttes-csillagcsengo-koncert/

 

 

 

 

 

 

 

A gyermeki fantázia határtalan. Mi felnőttek olykor hajlamosak vagyunk alábecsülni őket, pedig a valóság az, hogy sokkal, több empátiával, nyitottsággal rendelkeznek, mint mi. Egy gyerek mindig csodát vár egy előadástól a felnőtt koncepciókkal, elvárásokkal terhelten érkezik, s ez már az első reakcióknál kiderül.

Vincze Dániel kommunikációs menedzserrel a november 19-én, az Óbudai Kulturális Központban bemutatásra kerülő Tündérmese kapcsán beszélgettem.

– Kezdjük talán a névvel, hiszen még ma is okoz némi zavart a régi beidegződés.

– A Honvéd Táncszínház neve 2014. július 1-jétől Magyar Nemzeti Táncegyüttesre változott. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes a Honvéd Táncszínház és a Budapest Táncegyüttes jogutódaként folytatja a két nagy múltú hivatásos együttes művészi munkáját, s ezt lassan kezdik itthon is megszokni, külföldön pedig az első pillanattól jól azonosíthatóak vagyunk ezzel a névvel. Az együttes 20 párból áll és ezzel az ország legnagyobb létszámú néptáncegyüttese.

„Anyanyelve” a Kárpát-medence néptánc kincse, amelyből a nagyformátumú történelmi táncjátékoktól az autentikus folklórműsorokig, a rockoperáktól a népi hagyományainkon alapuló mesedarabokig terjedő, sokszínű repertoárból építkezik. Valamennyi produkció közös jellemzője a rendkívüli dinamika, a táncok virtuozitása és a színpadképek látványossága.

– A gyerekek milyen közönségnek számítanak?

– Fantasztikusak. Szinte pillanatok alatt a zsigereikig hatol az előadás, azonnal veszik a zenei és a táncos poénokat is. Valósággal együtt élnek a történettel. Látszik rajtuk, hogy hálásak az általuk is ismert mesékért, dallamokért, s azonnal reagálnak rá. Szinte ülve táncolnak a művészekkel és ez nem csak az ő adrenalin szintjüket emeli meg, hanem a táncosokét is. Egyértelműen jobban értik a vicces helyzeteket és nagyon gyorsan és őszintén reagálják le azokat. Nem véletlen, hogy négy, kimondottan gyerekeknek szóló darabunk van repertoáron. Egyrészt fontos számunkra, hogy megismertessük és megszerettessük velük népzenei és néptánc kultúránk kincseit, abban bízva, hogy ők is tovább örökítik majd, másrészt gyermeki őszinteségük, lelkesedésük energiával tölt fel minket is.

– Másként kell készülni egy gyermekelőadásra?

– Igen, bár mindig arra törekszünk, hogy a lehető legjobbat nyújtsuk a közönségnek itthon és külföldön is, de a gyerekeknek ezt még egy érzelmi plusszal is megkoronázzuk, hiszen nem csak az a cél, hogy élményt nyújtsunk, felelősnek érezzük magunkat azért is, hogy miként formálódik az ízlésük.

– Csodás fellépő ruhákban állnak színpadra. A gyermek előadásokon ez is más?

– Rendkívül gazdag jelmeztárunk van, egy része eredeti gyűjtés eredménye, a többi pedig kézzel varrt autentikus darab. A gyerekelőadásokon a látvány nagyon fontos, így igyekszünk még színesebb, látványosabb jelmezekkel fellépni, hogy közelebb lehessünk a mesevilághoz.

– Ha jól tudom előadás után terveznek egy kis meglepetést a gyerekeknek?

– Mivel hálásak vagyunk a kicsiknek az őszinte tapsokért, nevetésekért, szeretnénk még közelebb menni hozzájuk, hogy az élményen túl is magukkal vihessenek egy kis emléket, egészen konkrétan fotót. Amikor legördül a függöny, a táncosok lejönnek a nézőtérre és örömmel készítenek közös fotót a gyerekkel.

Érdemes lesz hát ezen a hétvégén is az Óbudai Kulturális Központban tölteni a vasárnap délelőttöt, mert fantasztikus élményekkel gazdagodik az, akik eljön a Tündérmese előadására.

           Vincze Mara

 

https://kulturkozpont.hu/esemeny/tundermese/

 

 

Egy fázós novemberi hétvégén az ember úgy érzi az a legideálisabb, ha bekuckózik egy meleg szobában és végre átadja magát a pihenésnek, ám van ennél jobb ajánlatunk!

Egy játék, mely a kezdetektől lenyűgöz minden korosztályt.

Ugye ismerős a történet, amelyben lelkes apukák igyekeznek meggyőzni párjukat, hogy mennyivel nagyobb a gyerek öröme, ha nem dobozba becsomagolva, hanem megépítve kapja meg karácsonyra, születésnapra a LEGO-t? Szerencsére többnyire sikerül meggyőzni őket, hogy az is remek megoldás, ha a megajándékozás után együtt alkotják meg a házat, vonatot, robotot.

S még ennél is nagyobb öröm, ha november 18-19-én, az egész család ellátogat a Csobánka térre, ahol 10-18 óráig felnőtt és gyerek kedvére építhet a színes kockákból, s csak a fantázia szab határt az alkotóknak.

Idén is a Békásmegyeri Közösségi Ház ad otthont a Kockafesztnek, ahol két napon át vár látni- és építenivaló a közönségre, s emellett még értékes ajándékkal is gazdagodhatnak a nyereményjátékon. Itt lesz a KOCKAFESZT a KLIKK LEGO rajongói klub egyetlen idei budapesti eseménye, s itt állítják ki a legújabb LEGO csodákat is, mint Scooby Doo, Harry Potter, Toy Story terepasztalok. Örök kedvenceinket elevenítik meg, a nagyléptékű Star Wars építmények, s egyben remek ráhangolódásul szolgálnak a rövidesen bemutatásra kerülő nyolcadik részhez, melyet tűkön ülve várnak a fanatikus rajongók.

Itt minden a LEGO-ról szól és mindenütt LEGO-ba ütközünk. Szobrok, tematikus játszószobák, játékok és versenyek sora feledteti velünk a kinti barátságtalan időt. Kedvére „kockulhat” mindenki, egyedül elmélyülve a játékban, vagy akár a családdal közösen építve.

S a legszerencsésebbek a játék után, akár nyerhetnek is egy doboznyi építenivalót, hogy otthon folytathassák az alkotást.

Mivel az elmúlt évek tapasztalatai alapján rengeteg a látogató, a ház befogadóképessége pedig kötött, érdemes időben érkezni, nehogy a létszámstop meghiúsítsa a tervezett programot.

                                                                        Vincze Mara

 

https://kulturkozpont.hu/esemeny/kockafeszt/2017-11-18/

A Civil Ház fennállása óta komoly hangsúlyt fektet a jeles napok megünneplésére. Egyrészt felelevenítik a régi hagyományokat, másrészt megtoldják az ünnepet valami új programmal, s ezáltal nem csak eleink örökségét adják tovább a mai generációknak, hanem új hagyományokkal teszik teljesebbé az ünnepet.

Annyiszor halljuk, hogy rohanó világunkban egyre kevesebb időt szánunk a személyes találkozókra, olykor lélektelenül, „megúszósan” tartjuk meg az ünnepeket, s ezzel elvesszük azok mondanivalóját, meghittségét, vagy önfeledt hangulatát. Nos, aki úgy dönt, hogy a Civil Ház programjait választja, annak ezzel nem kell számolnia. Itt több generáció múlatja majd együtt az időt vidáman, igazi családi program lesz, ahol a legkisebbektől a nagyszülőkig mindenki talál majd kedvére való műsort, elfoglaltságot.

Már délelőtt 10- kor szélesre tárják a kapukat és vidám, zenés programmal várják a legkisebbeket. A piactéren Farkasházi Réka és a Tintanyúl tart lemezbemutatót, Bumm Bumm Bumm című új lemezük dalaival. S miután így megalapozzák a vidám hangulatot, jöhet a kicsik két kedvenc Mimó és Csipek akik bábelőadáson mesélik el erdei kalandjaikat, s ehhez segítségül hívják az ott élő barátaikat is. Közben a kézműves foglalkozáson szebbnél szebb Márton napi lámpás és liba születik ezzel is teljesebbé, ihletettebbé téve a hangulatot.

S mivel ez a nap nem múlhat el anélkül, hogy valamilyen libás ételt együnk és újbort igyunk,

az Összefogás Óbudáért Egyesület jóvoltából libazsíros kenyér és újbor is kóstolhatnak a rendezvény látogatói. Szintén a hagyomány része, hogy ilyenkor a tehetősebb emberek megvendégelik a rászorulókat. Adakozásra itt is lesz lehetőség. Ki-ki lehetőségéhez mérten támogathatja az egyesületet, s ezzel igazán nemes célt szolgál, hiszen ők várják nap, mint nap ingyenes reggelivel a kerület több pontján a rászoruló gyerekeket, hogy ne üres gyomorral induljanak az iskolába.

A program Deák Bill Gyula koncertjével zárul. A rendkívüli orgánumú énekest, Bill Kapitányt a szakirodalom a magyar blues királyaként tartják számon. S olyan neves előadóval is ált már egy színpadon, mint Chuck Berry, aki 1984-ben koncertezett a BS-ben, s a legendárium szerint úgy nyilatkozott, hogy: „Ő a legfeketébb hangú fehér énekes, akit valaha hallottam.”

Érdemes lesz ezt a napot a Kolosy téren tölteni, mert – ahogy a fentiek is igazolják – fantasztikus élmény vár kicsikre, nagyokra egyaránt. Jöjjenek és ünnepeljenek velünk!

Vincze Mara

 

https://kulturkozpont.hu/esemeny/marton-nap-2/

„Óbuda az én Párizsom”

Nem tagadom, kicsit elfogult vagyok Zsédával, mert szinte a pályája kezdetétől ismerem, s ahányszor csak találkoztam vele, mindig elvarázsolt. Hihetetlen érzékkel, ízléssel vegyül benne az örök gyerek, a díva és néhány éve a boldog feleség és édesanya. Ő az akit „hajnali fél kilenckor” lehet keresni, s a natúr szépsége ugyanolyan megkapó, mint amikor fantasztikus sminkben és ruhákban látjuk.

Az idei év csupa kedves évforduló számára, hiszen 15 éve tart a szóló karriere, 10 éve boldog édesanya, és lassan „nagykorú” az első látásra szerelem az életében. Így ezen a szombaton nem csak az Óbuda Kulturális Központ ünnepli 42. születésnapját, Zsédának is bőven van mit ünnepelnie. A megszépült házban igazán egyedi élményt ígér a nézőknek az ünnepi koncertje a Kvartettel.

 – Úgy éreztem, hogy sokkal intimebb ez a felállás, nagyobb elmélyülést kíván, és a nézők is többet ismerhetnek meg belőlem, mint egy show-elemekkel tarkított koncerten. Ez egy kitárulkozóbb előadás lesz, ahol az elmúlt évtizedek minden színét és hangszínét, és ráadásul a női sokszínűséget tárjuk eléjük.

– Mi változott a te megítélésed szerint?

–Elsősorban én magam. Ahogy kiteljesedik egy karrier, úgy válik egyre érettebbé az ember, s ezzel hangszínváltások járnak együtt, érzelemdúsabbá válik az előadásmód, letisztul a stílus, s közben mégis egyre színesebb és izgalmasabb lesz. Az nagyon jó érzés, ha azt tapasztalja az ember, hogy megtalálja azt a bizonyos kényes egyensúlyt az életében és a hivatásában is. Igaz én már a pályám elején úgy készültem, hogy a szakmai karrier mellett megfér a szép, harmonikus családi élet.

– Nagy logisztikát igényel a valóságban?

– Szerintem alig többet, mint más családokban. Be tudom osztani az időmet és a férjemtől is sok segítséget kapok. Ha valami sok, akkor tudni kell nemet mondani a felkérésekre. Erre azért is szükség van, hogy ne égjen ki az ember. Szerencsére engem tölt a színpad, a zene, az éneklés, a közönség szeretete. Szülőként pedig Nimródról szól az életünk. Reggelit készítek, tízórait csomagolok, mint oly sokan, igaz ezután már nem tudok visszaaludni, mert indul a nap. Így viszont az én napirendemben is rendszer van, ami olykor persze felborul, mert ez egy rapszodikus pálya, de többnyire van benne balansz. Mint ahogy a színpadi csillogás, hangsúlyozott nőiesség is jól szolgál a párkapcsolatban is, nem ad utat az elszürkülésnek, egyhangúságnak.

– Azt hinné az ember, hogy egy ilyen törékeny nőnek ez pont elég, de te nem mondasz nemet akkor sem, ha ki kell állni a jó ügyekért.

– Mára sokkal, nagyobb súllyal vannak jelen az életemben ezek a dolgok. Szeretném megőrizni az egészségemet, hiszen felelősséggel tartozom a fiamnak, mint ahogy az is fontos, hogy őt is arra neveljem, hogy a környezettudatosan éljen, vagy, hogy a kapcsolati erőszak elleni küzdelemhez adjam az arcom, nevem. Mindent én sem tudok elvállalni, de a fontos ügyekre szakítok időt.

– Decemberben például egy kis nosztalgiára, hiszen a színpad kezdetben a színházat jelentette számodra.

– S igazán testhezálló szereppel ajándékozott meg az élet, mert az Álomutazóban egyszerre játszom és énekelek, s mindezt egy 10 éves fiú édesanyjaként. Igen, idén egyszerre várom a karácsonyt és az előadásokat, ahol űrhajós anyuka leszek.

– Ám előtte november 11-én még együtt ünnepelünk. Ezen az estén otthonról jössz haza, mivel a kerületben élsz és nem titok, hogy rajongásig szereted.

– Azt szoktam mondani, hogy Óbuda az én Párizsom. Imádom, hogy itt minden egy karnyújtásnyira van. Vízpart, hegyek, erdők, és a nagyváros nyüzsgése is. Szeretem felfedezni a hangulatos kávézókat, teraszokat, s ha tehetem, ide beszélek meg minden találkozót. Mára nem csak engem ismernek fel, én is lépten-nyomon ismerős arcokkal találkozom. A mai rohanó világban ennek óriási jelentősége van, mert nem enged elgépiesedni, megőrzi a személyes kapcsolatokat, s erre mindenkinek szüksége van, hogy érezhesse, itt van otthon, ide tartozik.

Remélem, hogy a koncert közönsége szeretni fogja a dalaimat, igyekeztem úgy összeállítani, hogy képet kapjanak a teljes pályámról, s ne hiányozzanak a sorból a kedvenceim se, mert általuk megmutathatom magam.

 

           Vincze Mara

https://kulturkozpont.hu/esemeny/zseda-es-a-kvartett-koncert/

Csodákra mindenkinek szüksége van. Jó esetben, gyermekként beéri az ember a Mikulással, karácsonykor az Angyalkával és a mesék csodáival. Aztán ahogy növünk, úgy nőnek a csodák iránti igényeink is. Ám ezeket pont azért szeretjük, mert hol jóleső, hol borzongató titok lappang körülöttük, amiket nem is akarunk megfejteni, mert attól elszáll a varázslat. Pénteken este a 3K-ban viszont pont arról szól Dr. Francia Boglárka előadása, hogyan érthetjük meg azokat a csodákat, amelyek visszaadják az egészségünket. Valamennyien ismerjük a mondást: Itt már csak a csodában reménykedhetünk! S, ha szerencsénk van, akkor bekövetkezik a csoda, de valóban a szerencsén múlik?

– Mikor és miért tűzte ki célul, hogy megfejti az olykor megmagyarázhatatlannak tűnő azonnali gyógyulások titkát, hogy tudni szeretné, mitől vesz 180°-os fordulatot az életünk?

– Még kezdő orvos koromban történt, akkor hallottam egy esetről, mely felkeltette az érdeklődésemet, s azóta nem hagy nyugodni, hogy mi a magyarázata annak, hogy az egyik beteg meggyógyul, a másik pedig áldozatául esik a kórnak? 2002 óta kutatom a témát, s azt miként kapcsolódik mindez a kvantum fizikai algoritmusokhoz, miként működik együtt a tudat, a lélek, a szellem ezeknél az eseteknél. Amit november 10-én hallhat a közönség az a III. Interdiszciplináris Komplementer Medicina Kongresszuson elhangzott előadásom.

Ezekre a kongresszusokra olyan orvosok járnak, akik az akadémikus orvoslás mellett, nyitottak az új gyógyítási formákra is. Paradigmaváltás előtt állunk, s ez sosem megy könnyen, hiszen az új koreszmét (paradigmát) nem könnyű felismerni, s a merész újdonságok gyakran sarlatánságnak tűnnek. Szükség van hozzá karizmatikus, tudományos személyiségre, aki tisztában van azzal, hogy a probléma csak a tudományterület teljes újrarendezésével, egy új paradigma kialakításával oldódhat meg.

Most egyszerre van jelen a két rendszer a régi és az új, két igazság érvényes, ám ez csak úgy lehetséges, ha tiszteljük a másik véleményét, tanait.

– Gyakran halljuk, hogy a gyógyulást, a betegnek is akarni kell, hogy az az agyban dől el, s tudatosan kell segítenünk a szervezetünk megújulását.

– Valóban így van, sokkal tudatosabban kellene a saját testünkhöz viszonyulnunk. Egy egyszerű példával élve, ahogy a vásárlásnál is egyre tudatosabbak, tájékozottabbak vagyunk, úgy kellene ismernünk a testünket, az elfogyasztott élelmiszereket, a sport, a mozgás jótékony hatását és még hosszan folytathatnám a sort.

Remélem, az előadásom hozzájárul ahhoz, hogy felkeltse a nézők érdeklődését, hogy igyekezzenek jobban megismerni önmagukat.

Háziorvosként akadémikus orvoslást végzek, de ez nem gátol abban, hogy nyitott legyek a tudomány újdonságaira, s a betegeimet és a hallgatóságomat is arra biztatom, hogy legyenek ők is nyitottak, elfogadók, s tiszteljék egymás véleményét.

  Vincze Mara

https://kulturkozpont.hu/esemeny/lelki-froccs-9/

 

 

Ha Márton nap, akkor makett

Mivel ez már a hatodik alkalom, hogy a repülő-makettezés szerelmesei a Békásmegyeri Közösségi Házban adnak egymásnak randevút, nyugodtan nevezhetjük hagyománynak.

Idén a kiállítás témáját a magyar repüléstörténet kiemelkedő alakjai, repülőgép tervezők, tudósok, pilóták adják. Őket egy impozáns tabló kiállításon mutatják be a rendezők. A fűszert az RC tankok bemutatója jelenti a programban.

Márton napján a színházterembe költöznek a legszebb repülő-makettek, az előtérben tornyokban állnak a – még dobozba zárt – méretarányos csodák, hogy aztán, talán a karácsonyfa alatt okozzanak örömet gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Ez ugyanis egy olyan hobbi, hogy azt ne mondjam mánia, ami többnyire apáról fiúra száll. Ám az építésig hosszú az út. Műanyag kisrepülővel kezdődik, reptér- és repülőnap látogatással folytatódik, s közben az újonc megtanulja felismerni a géptípusokat, egyre ügyesebben illeszti, ragasztja egymáshoz az alkatrészeket, míg végül eljut a dioráma készítéshez is. Közben pedig olvas, rajzol, és talán már arról álmodik, hogy egyszer egy igazi gép pilótája lesz.

Ehhez az induló készletet, az ihletet bőven megtalálja a kiállításon és börzén, a Csobánka téren. S aki csak kíváncsi az sem unatkozik, igazi családi program ez egy ilyen borongós novemberi hétvégén, ahol az érdeklődő minden kérdésre választ kap, mert az emeleti termekben tapasztalt makettezők, és a repülés szerelmesei tartanak előadásokat, kötetlen beszélgetéseket.

Idén is lesznek díszvendégei a rendezvénynek. Szombaton13 órától Szabó „Topi” Zoltán, a Magyar Légierő nyugállományú őrnagya, aki 2003-ban, az angliai Fairfordban rendezett repülőnapon, MIG 29-es gépével maga mögé utasította a nyugati világ legmodernebb vadászgépeivel repülő sztárpilótáit. Ő már visszajáró vendégnek számít a Csobánka téren, akárcsak Magó Károly repüléstörténész, roncskutató, aki vasárnap 11 órakor A magyarországi roncskutatás és hadisír gondozás címmel tart majd előadást.

S aki jó viszonyt ápol Fortunával, az akár meg is nyerheti az ajándékot, mivel a látogatók a belépőjegyek mellé szavazólapot és egy nyereménylapot is kapnak, melyeket kitöltve sorsoláson vehetnek részt. Látogatóink között az idén is értékes utazási nyereményeket – utalványokat sorsolnak ki. A legszebb makettek készítői oklevelet, maketteket és repülőnapra szóló utazásokat nyernek. Sorsolás: vasárnap 14 órakor!

                                                                                   Vincze Mara

https://kulturkozpont.hu/esemeny/vi-marton-napi-repulomakett-kiallitas/2017-11-11/

A Csillaghegyi Közösségi Ház látogatóit rabul ejtették a kézműves napok. Legyen gyapjú, agyag, vessző a megmunkálandó anyag, a környék apraja-nagyja azon szorgoskodik, hogy lehetőleg minél többet ellessen a műhelytitkokból a szakavatott mesterek bemutatóin.

S a közönség nem csak tananyagként figyeli a műveleteket: gyapjútisztítás, kártolás, farkasolás, fonás gyalogorsón és rokkán, nemezelés, szövés, kötés, horgolás, hanem azon frissiben igyekeznek maguk is kipróbálni a látottakat, hallottakat. S ahogy régen a fonókban is dallal, vidám történetekkel tették élvezetesebbé a munkát, itt is mesék, dalok színesítik a programot.

A mai rohanó világunk arra ösztönöz mindenkit, hogy készen vegyünk meg mindent, pedig páratlan öröm forrása, ha magunk készítünk el használati tárgyakat, ajándékokat. Ahogy a szülők szeme is könnybe lábad a kedves gyermekrajzoktól, úgy okoz igazi örömöt, ha a jeles napokra nem tucat ajándékokat veszünk, hanem magunk készítjük el a meglepetést. Ehhez persze szükség van némi kézügyességre és sok-sok akaratra, no meg arra, hogy úgy neveljük a gyereket, hogy tudják értékelni ezt.

Ilyenkor karácsony táján különösen megnő ennek a jelentősége. Hány nagyszülőnek okoz gondot, hogy minden családtagot meg tudjon lepni az ünnepen. Pedig az örömszerzés nem pénzkérdés. S milyen remek dolog kifundálni, hogy mi is legyen az ajándék, majd a fiókokban kutakodni fonalak, textil maradékok után. Esténként pedig kötni, varrni, fúrni, faragni, hogy időben elkészüljön a kesztyű, a sál, az új ruha a régi babákra, a vidám kötény, edényfogó, polc vagy bababútor, s a lista szinte végtelen.

Ráadásul ez alig kerül pénzbe, de annál nagyobb szeretetet, odafigyelést igényel. Ismerek nagyszülőket, akik egész évben jegyzetelik a családtagok vágyait, majd újabb listát készítenek arról, hogy mit tudnak ebből maguk előállítani. Így sokkal több figyelmet szentelnek egymásnak és jóleső izgalommal készülnek az ünnepekre.

Egykoron a mezőgazdasági munkák végeztével az asszonyok, lányok a hosszú téli estéket használták arra, hogy megfonják a gyapjút, majd megkössék a meleg téli pulóvereket, kardigánokat. Persze nem csak ruhák készültek így, maguk szőtték a szőnyeget, lepedőt, a díszes asztalterítőt, függönyöket. Minden ünnepnek megvolt a maga rituáléja, amit aztán tovább vittek a gyerekek, s mindig új és új szokásokkal gazdagították azokat.

Ma már egy kattintással a szobában, vagy a kezünkben landol a nagyvilág, ami egyfelől remek dolog, de ne engedjük, hogy a tévé, a számítógép, vagy az okos telefon elűzze onnan a valós világot, a szép szokásokat, s elgépiesedjen az életünk!

A Csillaghegyi Közösségi Házban nagy hagyománya van a múltidézésnek a műhelyfoglalkozásokon, s van is kitől elsajátítani a munkák csínját-bínját.

Ezen a szombaton is nagy lesz a választék. Ki-ki kedvére próbálkozhat a gyapjútisztítás, kártolás, farkasolás, fonás gyalogorsón és rokkán, nemezelés, szövés, kötés, horgolás tudományának elsajátításával.

Családi program lévén a legkisebbeknek mese is jár, s ha valaki még nem bízik benne, hogy

Elkészül minden, amit adni szeretne a családtagoknak, az az alapanyagok mellé, akár készen is vehet igazán egyedi ajándékokat, s szorgos gyakorlással jövőre már a saját maga készítette meglepetést teheti majd a fa alá. Higgyék el a nagyi kötötte sál mindig melegebb, mint a bolti tucat áru, mert tele van szeretettel, akárcsak a többi személyes, egyedi ajándék.

Érdemes lesz velünk tölteni ezt a szombatot, ahol a belépés ingyenes, csupán a kiszemelt foglalkozásokhoz kell, 200 Ft-os kézműves jegyet kell váltani, mely a felhasznált alapanyagok árát fedezi.

 

Vincze Mara