Gróf Széchenyi István a „legnagyobb magyar” szerteágazó, úttörő jelentőségű tevékenysége széles körben ismert. A mai fiatal generációk is tanultak a Magyar Tudományos Akadémia létrehozásában, a Lánchíd megépítésében, a folyók szabályozásában és számtalan más fejlesztésben játszott szerepéről, melyekért a modern Magyarország egyik megteremtőjeként tiszteljük.
Kevésbé köztudott azonban, hogy Széchenyi kiváló sakkozó is volt. Döblingi évei alatt rendszeresen foglalkozott a „királyos játékkal”. Fennmaradt, hogy halála napján is sakkozott fogadott fiával Zichy Rezsővel és titkárával Kiss Mártonnal. Szobájában több mint 20 sakk könyvet találtak és általa írt elemzéseket, értékeléseket is a kor legjelentősebb sakkozóiról. melyek ma is megállják a helyüket, bizonyítják, hogy Széchenyi erős sakkozó volt. Ez persze arra vonatkozóan is bizonyíték, hogy nem volt őrült, mint azt ellenlábasai terjesztették.
A Magyar Sakkvilág magazin májusi számában is megjelent az alábbi cikk:
Széchenyi emlékére Csom István sakk nagymester, olimpiai bajnok, kerületünk lakója és díszpolgára, aki tizenkét éven keresztül a kerületi Széchenyi Kört is vezette, évente áprilisban – Széchenyi 1860. április 8-án bekövetkezett halálának évfordulójához legközelebb eső hét végén – sakk emlék szimultánt tart 18-20 táblán. Ezúttal április 7-re szerveztük a már népszerűvé vált eseményt, melyen fiatal sakkrajongók mellett neves személyiségek is asztalhoz ültek. Köztük pl. dr. Zétényi Zsolt alkotmányjogász, Wichmann Tamás kilencszeres kenu világbajnok, olimpiai ezüstérmes, vagy Kocsis István író. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy az eseményt Varga Mihály pénzügyminiszter, kerületünk országgyűlési képviselője, elkötelezett sakkbarát nyitotta meg. Más irányú elfoglaltsága miatt ezúttal a szimultánon játszani nem tudott, de megnyitójában felidézte a magyar válogatott történelmi sakkolimpiai győzelmét (Buenos Aires, 1978.) és az azt követő ezüstérem megszerzését (Málta, 1980.). A négy és fél órán keresztül tartó küzdelemben azután Csom nagymester, 15 táblán győzött és vereség nélkül, négy táblán „engedélyezett” döntetlent. Ez nem csak remek szellemi teljesítmény volt, hanem a táblától-tábláig órákon keresztül tartó körséta jelentős fizikai igénybevételt is jelentett számára.
Köszönet az ÓKK vezetőjének, Lőrincz Edinának és munkatársainak, mindenek előtt Sipos Laurának, akik immár negyedik alkalommal nagyszerű feltételeket biztosítottak a megemlékezéshez és a szimultán lebonyolításához.
Bízzunk abban, hogy a „legnagyobb magyarról” való megemlékezés mellett a Széchenyi emlékszimultánon résztvevő fiatalok közül lesz, aki kedvet kap a sakkal való komolyabb foglalkozáshoz is, és egyszer talán folytatója lehet a korábbi magyar sakksikereknek.
Budapest, 2019. április 12.
Döry Jenő
versenyszervező,
nemzetközi sakkmester
