Hónap: 2019 szeptember

Programok a Csillaghegyi Közösségi Házban, ezúttal a képregények bűvöletében!
Ide invitálunk mindenkit, aki nem mindennapi, különleges programokra vágyik, családias légkörben, kulturált környezetben. A CsKH -bizton állíthatom- az a hely, ahol minden korosztály könnyedén megtalálhatja a neki szóló lehetőségeket. Október hónapban egy három alkalmas programsorozat indul, amikor is a képregények iránt érdeklődőket várják tárt karokkal a Házban.

A képregény története

1896. október 18-án, 123 éve jelent meg a New York Journal hasábjain az első képregény. Richard Felton Outcault különös figurája, a sárga ruhába öltöztetett Yellow Kid kalandja egy egész oldalt foglalt el, nem sokkal később pedig már több kockából álló képsorrá bővült. A képregény hamarosan az amerikai lapok elengedhetetlen elemévé vált, mára pedig egy önálló művészeti ággá nőtte ki magát. Az újságok példányszámának növekedésével a képregények is egyre szélesebb olvasóközönséghez jutottak el, s tettek szert mind nagyobb népszerűségre.

Korszakok

1934-ben látott világot az első olyan képregény, amely nem néhány kockában, hanem nagy terjedelemben, önálló füzetben követte nyomon a hősök kalandjait.
A képregények történetét négy korszakra (arany, ezüst, bronz és modern) szokás osztani.

Az aranykort fémjelzi a rendkívüli képességű Superman, a néhány évvel későbbi születésű Batman, majd Amerika Kapitány, aki a második világháború idején nem mással, mint Hitlerrel küzdött meg.

Az ötvenes évek közepétől számított ezüst korszak a Marvel Comics nevéhez fűződik, amely 1961-ben a Fantasztikus Négyes kalandjaival vált a piac kiemelkedő szereplőjévé. Ezután lépett színre Pókember, Thor, Hulk, Vasember és az X-Men.

A hetvenes évek bronz korszakában visszatértek a rémtörténetek, nagyobb szerephez jutottak a női és a színes bőrű karakterek. A filmesek is felfedezték a műfajban rejlő lehetőségekre, és a Csillagok háborúja, illetve a Cápa című sikerfilmek hatására képregények felé fordultak új témákért. Ebből persze mind a filmes, mind pedig a képregény iparág gazdagon profitált.
Egy ideje pedig már a nagy költségvetésű képregény-adaptációk korszakát éljük.

Készíts képregényt a Csillaghegyi Közösségi Házban!

Programok a képregények rajongóinak örömére a Csillaghegyi Közösségi Házban.
Hegedűs Márton képregénykészítő, grafikus, animációs rendező 3 alkalmas előadása a képregények bűvöletében, először október 6-án 15 órától!
A tanfolyam célja, hogy a résztvevők minél jobban megismerjék a képregény sokszínű és izgalmas műfaját.  Bárkinek érdekes lehet, de olyanokat is szívesen látnak, akiket komolyabban is érdekel a műfaj, akik szeretnek, és valamennyire tudnak is rajzolni vagy történeteket írni, kitalálni.

https://kulturkozpont.hu/esemeny/keszits-kepregenyt/2019-10-06/

Moziműsor a nosztalgia jegyében, barátságos hangulatban, családias légkörben. Ez mind a Csillaghegyi Közösségi Ház, ahol minden korosztály könnyedén megtalálhatja a neki megfelelő programokat.

Ki ne szeretne bepillantani néha kicsit a kulisszák mögé? Látni, milyen a filmsztárok, producerek, rendezők kívülről nézve csillogónak tűnő, belülről nézve viszont annál törékenyebb, néha krimibe illő élete, a filmvászon árnyékában? A szervezők ezúttal az életrajzi alkotások kedvelőit kívánják megörvendeztetni, az ijesztgetés nagymesterének élettörténetével, egy lebilincselő moziműsor erejéig.

A legendás Alfred Hitchcock

Madarak, Psycho, Hátsó ablak, Gázláng, 39 lépcsőfok…
Ha eddig nem árultam volna el, az emberek nagy része talán akkor is rájönne, hogy Alfred Hitchcock az, akit szóba szeretnék hozni. A filmtörténet feledhetetlen alakja idén augusztusban lett volna 120 éves. Alfred Hitchcock azon kevés rendezők közé tartozik, akinek arcképe igencsak híres. Ráadásul neve a hitchcocki” jelző révén beépült a köznyelvbe. Vitathatatlanul a legnagyobb rendezők egyike a világon. Filmjei pedig nem csupán azért népszerűek a mai napig is, mert a történetek izgalmasak, figyelemfelkeltőek, hanem mert hangulatilag is páratlanok. Páratlanok, mert egyaránt fellelhető bennük mind a nyílt, mind pedig a rejtett feszültség, amely az üléshez szegezi a nézőt, és nem ereszti.
Első filmjét 1922-ben kezdte forgatni a Tizenhármas szám címen, amit végül sohasem fejezett be.
Első önállóan jegyzett filmjét, A gyönyörök kertjét 1925-ben fejezte be, első remekműve, A titokzatos lakó pedig 1926-ban készült el. Hitchcock neve hamar ismertté vált a gondosan kimunkált alkotások és a thrillerek kapcsán.

Nosztalgiavetítés – Hitchcock

Október 4-én 18:30-tól tekinthetik meg az érdeklődők a Csillaghegyi Közösségi Házban a Hitchcock nevével fémjelzett amerikai életrajzi drámát. A moziműsor a Nosztalgiavetítés programsorozat keretein belül kerül a Közösségi Ház műsorára.

https://kulturkozpont.hu/hazak-fomenuje/jegyvasarlas/

Rendezvények az elfogadás és az emberségesség jegyében. Rendezvények, melyek segítenek egymás megértésében, megismerésében. Mindez pedig családias környezetben, a Békásmegyeri Közösségi Házban.

A fehér bot napja

Október 15. A látássérültek nemzetközi napja, A fehér bot napja. A nemzetközi nap, illetve a rendezvények célja a közvélemény figyelmének felhívása a vakok és a gyengén látók sajátos helyzetére, keresve gondjaik megoldásának lehetőségeit, a társadalomba való teljesebb értékű beilleszkedésük útját.
A vakok utcai közlekedésének közismert és elengedhetetlen segédeszköze a fehér bot. Alkalmazásának gondolata a francia Guilly d Herbemont grófnőtől származik. A párizsi utcán sétálgatva többször megfigyelte a nagy jármű és személyforgalomban félénken és bizonytalanul közlekedő vakok állandó veszélyeztetettségét. A problémával mind tovább foglalkozva a grófnő egy könnyen felismerhető eszköz kézben hordásának  ötletét vetette fel. Így jutott a „fehér bot” használatának a szükségességéhez, amelyet mind a járművek vezetői, mint pedig a gyalogosok távolról felismernek és tudják, hogy közöttük vak ember közlekedik.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a Földön 285 millió ember él látáskárosultként, ebből a vakok száma 2020-ban elérheti akár a 75 milliót.
A fehér bot napja, valamint a rendezvények pedig felületet teremtenek arra, hogy létrejöjjön egyfajta kommunikáció a látássérült és a látó emberek között.

A fehér bot napja a Békásmegyeri Közösségi Házban

Október 10-én 15 órától A fehér bot napja alkalmából a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesületének szervezésében vak és látó előadók szórakoztatják az érdeklődőket a Békásmegyeri Közösségi Házban.
A rendezvény fellépői: R. Kárpáti Péter színész, műsorvezető, Hajdan Vali költő, előadóművész, Ézsiás László költő, előadóművész és a Szarkaláb Banda.
A rendezvény Óbuda–Békásmegyer Önkormányzatának támogatásával jött létre. A belépés díjtalan!

Hétvégi rendezvények családias környezetben, a hagyományok, a kultúra és a vidámság jegyében! Mindezeknek pedig a Csillaghegyi Közösségi Ház ad otthont, ahol a szervezők ezúttal színes hagyományőrző programmal készülnek. Céljuk a néphagyományokat egy kicsit közelebb hozni az összes korosztály számára.

Szent Mihály-nap

Szeptember 29. Mihály napja. Ez a nap pásztorünnep, valamint Szent Mihály arkangyal ünnepe. Az egyház e napon Szent Mihály arkangyal megjelenésére emlékezik. Ez alkalomból gyakoriak a különböző hagyományőrző rendezvények, búcsúk. A Csillaghegyi Közösségi Ház szervezésében  tradicionális családi rendezvény várja mindazokat, akik szeretnek a szabadban, együtt, közösen kikapcsolódni.

Hagyományok

Szent Mihály napja az egész magyar nyelvterületen a gazdasági év nevezetes fordulópontjának számított, és a pásztorszerződéseknél nagy szerepet játszott. A hagyomány szerint ezen a napon hajtják be a legelőről az állatokat a téli szálláshelyre.
Időjárásjósló napnak is tartották, mert ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor  kellemes meleg  ősz várható.  A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárásra. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét.
Azt mondják: „Szent Mihály lova deres, behozza a telet!”
Szeptember 29. után már nem kell a fűnyírót használnunk, állítólag ekkortól  nem nő a fű, mondják is: „Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet,” vagy „Szent Mihály-nap után egy icce víz, két icce sár.”
E napra női munkatilalom is vonatkozott. Azt tartották, hogy aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, ha pedig ruhát tereget, egész évben dörögni fog a háza felett az ég.

Miért a Csillaghegyi Közösségi Ház?

Szeptember 28-án 16 órától a Csillaghegyi Közösségi Házban hagyományőrző Mihály-napi programok várják a látogatókat. A finomságok kedvelőinek lehetőségük nyílik belekóstolni a halászléfőzés rejtelmeibe. A táncoslábúakat táncház várja, az ifjabbakat pedig mesejátékkal örvendeztetik meg a szervezők.
Látogassanak hát ki, ha tehetik!

Színház a minőségi időtöltés jegyében, kulturált, családias környezetben. Ezt kínálja a az Óbudai Kulturális Központ, ahol a szervezők ezúttal nagy sikerű színházi csemegével készültek. S mindezt az irodalom, és a színház kedvelő kedves nézők megörvendeztetésére. A Ház nem titkolt célja, a népszerű hazai szerzőket és színészeket egy kicsit közelebb hozni a nagyérdeműhöz. Valamint egy kicsit még színesebbé varázsolni az őszi új évadot. Az ÓKK októberi repertoárjában kapott helyet Molnár Ferenc: Olympia című vígjátéka, Ivancsics Ilona és Színtársai előadásában.

A szerzőről

Molnár Ferenc világszerte az egyik legismertebb nevű és művű író, s közben a magyar irodalomtörténet egyik legellentmondásosabb alakja is ő.
Budapesti nagypolgári család fia volt, aki jogásznak készült, míg huszonkét éves korában egyszer csak hátat nem fordított a jogtudománynak, az újságírói pálya kedvéért. Szinte azonnal magára irányította a figyelmet csillogó szellemességével, szatirikus humorával, részvevő érzelmességével. Stílusa a kezdetektől mindvégig választékosan szabatos. Első regénye huszonhárom éves korában jelenik meg, Egy gazdátlan csónak története címmel.
Huszonkilenc éves, amikor elkészül A Pál utcai fiúk, amelyet azóta is világszerte a világirodalom egyik legjobb ifjúsági regényének ítélnek.  Ezt pedig még azok sem vonják kétségbe, akik elutasítják drámaíróként Molnár Ferencet.

Nyugdíjas bérlet – Molnár Ferenc: Olympia

Molnár Ferenc egyik talán legkidolgozottabb, legízesebb, intrikával és játékossággal teli vígjátéka.
A darab mára bejárta a fél világot. Budapest, Bécs, Párizs, Berlin, Madrid, Oslo, London, New York, Mexico City, Buenos Aires, és Sidney után most az Óbudai Kulturális Központ színházműsorán köszöntheti a nagyérdemű. A vígjáték október 9-én, 10:30-tól kerül megrendezésre, az ÓKK színháztermében.

A történetről

Ha egy magyar huszár öt nyelven beszél, kitűnő táncos, pompásan lovagol, és remekül bridzsel; biztos lehet felőle, csupán idő kérdése, hogy a nagy szerelmi megpróbáltatás mikor teríti le. Nem érdemelne sok szót az ilyen történet, ha a leselkedő veszély nem egy látszatra gőgös, rideg, fennhéjázó nőben öltene testet, aki ráadásul társadalmilag is hozzáférhetetlen. Történik mindez egy osztrák fürdő-városkában, 1913. augusztus 19-én, Ferenc József császár születésnapján. Érdemes felpattanni a Monarchia egyik pompás paripájára mert, indul a lovasroham, a tánc és a páratlan vigasság.

Színház az ÓKK-ban

S miért az ÓKK? Az Óbudai Kulturális Központ két különböző, a felnőtt illetve a nyugdíjas korosztálynak szóló bérletet hozott létre, mindkettőt a kulturált szórakoztatás jegyében, kissé eltérő műfajokban. A Ház félévente három előadásból álló bérletet állít össze a nyugdíjasoknak, mely előadásokat szerda délelőttönként tekinthetnek meg. Az időpont tökéletesen alkalmas azoknak, akik nem szeretnének éjjel közlekedni.  Az ÓKK ráadásul olyan előadásokat tűz műsorára, melyek a belvárosban is sikerrel mennek, és nehéz rájuk jegyet szerezni. Így mondhatjuk, hogy „házhoz jön a színház”, nem kell messzire utazni egy-egy előadás kedvéért, és nem utolsósorban kedvezőbb jegyárakkal juthatnak jegyekhez az érdeklődők.

A Magyar Festészet Napja a magyar festészet és festőművészek ünnepe. De hogy mit jelent maga a festészet – ami az ünnep alapját képezi, ami minden program és kiállítás, minden művész és irányzat közös értéke – arra a kérdésre igen nehéz felelni.

A festészetelmélet irodalmában számtalan eltérő és mégis egybehangzó értelmezés és definíció született erről.

A középkor írói szerint a festészet mesterségbeli tudás volt, ám a kora reneszánsz Cennini Il libro dell’ arte c. írásában már szabad fantázia és alkotó képzelet. A reneszánsz építész,

Alberti traktátusában a festészet olyan autonóm, „szabad”, szellemi tevékenység, melyen, mint nyitott ablakon keresztül az intellektussal rendelkező festő – a „pictor doctus” – a valóság megismerésének új tudományos eszközével, a geometriai ismeretek alapján megszerkesztett „isteni perspektívával” a világra tekint. Az északi reneszánsz mester, Albrecht Dürer, tovább erősíti a matematikai szemléletet, amikor a festészetet az arányok és a mérés művészeteként értelmezi.

A másik nagy reneszánsz mester, Leonardo szerint a festészet minden művészet közt a legelső. Karöltve a tudománnyal néma költészet, mert a költészethez hasonlóan eszményi szépséget – esztétikai értéket – hoz létre. Leonardo Da Vinci az ún. paragone elvben a festészetet – mint a látás érzékelésének művészetét – minden más művészet fölé emeli a reneszánszban.

A XVI. században a manierista Lomazzo számára a szépség ”Isten arcának fényéből származó tündöklés”. Lomazzo a festészet mibenlétét egy templom allegóriájaként írja le, ahol a templom pillérei egyenként a festészet egy-egy adott szemléletmódját, stílusát, azaz a művészi tökéletesség különböző lehetőségeit és egyéni módjait jelentik.

A barokkban a festészet a fény művészete, vagy a disegno – azaz a rajz – és a colore – vagyis a szín – vitájának tárgya. A mozdulatok és a mimika megfigyelésével a francia Le Brun írásában a lélek rezdüléseinek és a szenvedélyeknek képi kifejeződése lesz. Diderot a műalkotás egysége, azaz a komponálás jelentőségét hirdeti, hogy aztán Goethe fénytanában, majd a Bauhaus nagy tanítója, Johannes Itten színtanában – a színek „érzéki-erkölcsi”, pszichofizikai hatásának tulajdonítva jelentőséget – a festészet a színek művészetévé váljon. Goethe ötkötetes Színtan c. művében „a színek a fény tettei és szenvedései”, melyek „a legmagasabb rendű esztétikai célokra használhatók”.

Kandinszkijnál a festészet zene, amit a formák és a színek ritmusa hangszerel. Freud szerint gyógyszer. Sklovszkijnál technikai eljárás, ahol az anyag és a faktúra is minőséget teremt, majd Malevicsnál már „tárgynélküli világ”, melyben minden egyéb festészeti eszköz felett a „tiszta érzet” dominál.

Végül Hans Belting, a 20. század híres német művészettörténésze, a kortárs művészet és képelmélet szakértője – látva, hogy a korábbi koroknál alkalmazható történeti szemlélet a modern művészetek esetében nem tartható –, kimondta a művészettörténet végét, képantropológiájában elvetette azt az elképzelést, hogy a művészetek sorsa az események egyetlen jól követhető logikája, a kronológia szerint mesélhető el. A stíluskorszakok fejlődésre-hanyatlásra épülő és a kvalitást is ebből a szempontból meghatározó szemlélet Beltingnél megdől, és ilyenformán irrelevánssá válik a progresszió és a tradicionalitás vitájának kérdése is. A kép képszerűségének egyetlen kritériuma az lesz, hogy tárgyát érzéki formájában állítsa a jelenbe egy meghatározott hordozófelületen. A beltingi képtudományban – mivel minden művészeti jelenséget a látvány, a látottak alapján értékel – rejtett módon visszatér a „paragone”, a reneszánsz traktátusírók ősi tétele, amely a látással mint a legnemesebb érzékelésfajtával foglalkozik, szembeállítva azt az érzékelés minden más módjával.

Anélkül, hogy abba az illúzióba ringatnánk magunkat, hogy rátaláltunk a festészet definíciójára, mégis, összefoglalva – akár kronologikusan felsorolva – a fent említett szövegek meghatározásait, talán közelebb jutunk a festészet mibenlétének, a Magyar Festészet Napja közös alapjának is a megragadásához:

A festészet tehát olyan autonóm művészet, amelyben a mesterségbeli tudás az alkotó képzelet segítségével; intellektuális, szellemi tevékenységet kifejtve; a szemet ablakként a világra, annak megismerésére irányítva; az emberi lélek szenvedélyét, érzelmeit is kifejezve; egyénenként és korszakonként eltérő módon; az arányok, az elrendezés, a vonal, a fény, a színek és a formák ritmusa, hatása és jelentése; valamint az adott technika és a faktúra minősége révén esztétikai értéket hoz létre valamilyen látható, érzéki, materiális formában egy adott síkon mint hordozófelületen.

Garami Gréta

Az Óbuda Mozgásművészeti Iskola 1990-ben alapult, Budapesten. A képzés kiindulópontja óvodás korban a művészi torna, a későbbiek során pedig további táncstílusok megismertetése az ifjúsággal.

Jó hír, hogy mind az Óbudai Kulturális Központban, mind pedig a Békásmegyeri Közösségi Házban jelen vannak képzéseikkel. A foglalkozásokat 4 éves kortól javallott elkezdeni, de később is bátran csatlakozhatnak a leendő növendékek.

Bővebb ismertető az aktuális képzésekről:

Az Óbuda Mozgásművészeti Iskolát 1990-ben alapítottuk, Budapesten. Képzésünk
kiindulópontja óvodás korban a művészi torna, később más műfajokat is lehet tanulni. A
művészi torna módszertanát Berczik Sára mesteredző-koreográfus dolgozta ki. Lényege a
tudatos mozgásra nevelés, ami kiváló alapot teremt bármilyen más táncstílushoz vagy
sporttevékenységhez. Növendékeink iskolaszerűen egymásra épülő évfolyamokban
tanulnak. 4 éves kortól lehet beiratkozni, de később is tudnak csatlakozni képzéshez.

Művészi torna:

Művészi torna tanfolyamunk alapja Berczik Sára esztétikus testképző- és mozgásfejlesztő
módszere. A tananyag a gyermek ösztönös mozgásából indul ki és alakítja tudatos mozgássá.
A foglalkozások a gyermekek számára könnyen értelmezhető és az életkori sajátosságokat
figyelembe vevő feladatokat tartalmaznak. A gyerekek megértik a mozdulatok lényegét,
ezáltal sikernek élik meg, ha helyesen tudják elvégezni és ez segít fenntartani hosszabb távon
az érdeklődést.
Óvodás korú növendékeinknek csak ezt a tanfolyamot javasoljuk, mivel itt az életkoruknak
megfelelően kialakított formában megtanulják azokat az alapokat, amire a tánc többi
műfajában, sőt bármilyen más sporttevékenységben építeni lehet. Iskoláskortól más műfajok is választhatók, de a művészi torna is egészen felnőttkorig folytatható.
Foglalkozásokat vezeti:  Pers Júlia Állami díjas táncpedagógus,művészi torna edző,
művészeti vezető,
Benis Katalin Berczik Sára díjas művészi torna edző,
Kovács Bea Berczik Sára díjas művészi torna edző, testnevelő tanár,
Rózsa Réka Táncpedagógus,
Taylor Esther Táncpedagógus

Foglalkozások: hétfőtől -péntekig heti 2 alkalommal,

Mozdulatművészet:

A mozdulatművészet a művészi torna legorganikusabb folytatása.
Mozgásanyaga kiegészül a klasszikus balett és a modern tánc elemeivel. Az órák egyik
legfontosabb része a koreográfia készítés, mely műhelymunka keretei között zajlik, vagyis a
csapat minden tagja rész vesz benne.
A koreográfiáink nem csupán mozdulatok egymás mellé rendeléséből állnak, a zenével és a
színpadi öltözettel karöltve mindig egy gondolati tartalmat szolgálnak. Különösen nagy
jelentőséget tulajdonítunk a mozgás és zene kapcsolatának. Ha a mozdulat a zenével szoros egységben születik meg – egymás hatását erősítik. A zenére komponált mozdulat
harmonikusabb, ugyanakkor a mozgás is segít értelmezni a zenét. Leginkább klasszikus és
kortárs zeneműveket választunk
Foglalkozásokat vezeti: Pers Júlia Állami díjas táncpedagógus, művészi torna edző,
művészeti vezető,
Benis Katalin Berczik Sára díjas művészi torna edző,

Foglalkozások: hétfőtől -péntekig heti 2 vagy 3 alkalommal

Klasszikus balett:

A klasszikus balett a tánc akadémikus formanyelve. Elemei a legtöbb
táncstílusban felbukkannak, ezért a balett ismerte nagy segítséget jelent bármilyen más
műfaj elsajátításához.
A mozdulatok helyes elvégzését szigorú szabályrendszer írja le, amit megtanulni csak kitartó gyakorlással lehet. A tréning során fejlődik a koordinációs készség és kialakul az erős izomzat, ami ennél táncnál elengedhetetlen.
A klasszikus balettet -6-7 éves (iskolás) kortól javasoljuk, mivel elsajátítása már koncentrációt és önfegyelmet igényel. Előképzettségnek kiváló a művészi torna.
Foglalkozást vezeti: Kalocsai Edit Állami díjas  balettmester,

Foglalkozások: hétfőtől – csütörtök, heti 2 alkalommal

Jazz-tánc:

A jazz-táncban a harlemi feketék autentikus tánca a balett és a modern tánc
elemivel kiegészülve jelenik meg. Technikájának speciális eleme az izoláció, melyben a
különböző testtájak egymástól függetlenül mozognak tovább.
Az órák első felében a tréning célja elsősorban ennek a technikának az elsajátítása, ezzel
fejlődik a koordináció és az állóképesség. Kezdőknél a tréning még csak izolációs majd
koordinációs gyakorlatokat tartalmaz, a haladóknál a modern balett elemei is bekerülnek a
tananyagba. Az óra második része koreográfiák tanulása, melyek a már megtanult technikai elemeket tartalmazzák
Foglalkozást vezeti: Kalocsai Edit Állami díjas  balettmester,

Foglalkozások: hétfőtől – csütörtök, heti 2 alkalommal

Modern tánc:

Ellenerők keresése, dinamikai váltások, feszítettség és elengedés összhangja. –
Ezekre kell rátalálni táncosnak a modern tánc során és ezáltal lesz izgalmas és szemet
gyönyörködtető műfaj a színpadon.
A modern tánc klasszikus balett alapokra épül, de annak szabályrendszerével szembe is
megy. Természetes mozgáson alapul, használja a gravitációt és a mozdulatok belülről
indítása által válik kifejezővé.
Az óra 3 részből épül fel. Alapos bemelegítéssel indul, majd ezt követi a tréning, melynek fő célja a formanyelv technikai elemeinek elsajátítása. Tetőtől talpig átmozgatja a testet,
tudatosságra és önfegyelemre tanít. Sajátossága az izoláció, feszítés és hosszanti elnyújtása a testnek. Az óra a koreográfia gyakorlásával zárul, mely a megtanult technikai elemek
kombinációjából áll.
Foglalkozást vezeti: Solti Eszter Táncpedagógus

Foglalkozások: hétfő

Elérhetőségek:  06-1-2000-138, 06-20-9460-848
E-mail: iroda@omisk.hu, www.omisk.hu

Mély hálával és tisztelettel emlékezünk Dr. Tóth József történészre, aki 2019. augusztus 20-án eltávozott közülünk. Bár tudtuk, hogy egyszer mindenki befejezi a földi életet, mégis nehéz tudomásul venni, hogy a köztünk csak Tanár Úrnak nevezett és emlegetett nagyra becsült személy örökre itt hagyott bennünket.   A Tanár Úr több évtized óta történelmi előadás-sorozatot tartott, melynek során pontosította a sokszor hiányos történelmi ismereteket, és a korábban meghamisított történelmi tények objektív újragondolását segítette.

Az Óbudai San Marco Baráti Kör kirándulásai alatt felhívta a figyelmet a történelmi ismeretekre, valamint a történelmi események hátterére. Szinte minden fának tudta a történeti hátterét, valamint a legendáit is.

A széleskörű honismeret révén erősítette a hazánkhoz való kötődést, valamint a magyarságtudatot.

Az előadását látogató hallgatók és a kirándulások résztvevői hálásak azért, hogy végtelen tudásából részesedhettek hosszú éveken keresztül.

A Tanár Úr úgy távozott a földi életből, hogy elvégezte munkáját itt, a földön, és bár űrt hagyott maga után, de határtalan tudásának átadásával nyomot hagyott az őt hallgatók szívében.

Az Óbudai San Marco Baráti Kör nevében Ézsiásné Márta

Ő alapította meg 1990-ben az Óbudai Kulturális Központban a Tájak, Korok, Múzeumok Honismereti Egyesület óbudai klubját, amely az egyedül élő kisnyugdíjasok, tősgyökeres óbudaiak és lakótelepi „jövevények” találkozóhelye lett.

Bár az alkalmakat történelmi előadás-sorozatként hirdettük, a klub vezetője és a résztvevők közötti barátság, élő kapcsolat garantálta a klub közösség-összetartó erejét. Hónapról hónapra lehetőség nyílt megismerni Óbuda, Budapest és az ország legérdekesebb látnivalóit, történelmi eseményeit, pótolni a gyakran hiányos történelmi ismereteket. Fontos volt számára, hogy a hely- és honismereten keresztül erősítse az Óbudához és a hazához való kötődést. Ezt szolgálták a közkedvelt ismeretterjesztő előadások, diavetítések, városnéző séták, túrák, amelyek során egy történész szemén keresztül vált láthatóvá szinte az egész Kárpát-medence.

„Miután mindig intenzív kapcsolatom volt a házzal, 1990-től hivatalosan is itt dolgoztam, 1994-ben pedig innen mentem nyugdíjba. Nagyon jó érzés és lelkesítő az a sok történelem iránt érdeklődő, aki eljön meghallgatni, sőt sürgeti esetenként a következő előadást.” (Dr. Tóth József)

Hiányozni fog szakmai felkészültsége, lelkesedése, kedvessége és az a ritka belső közösségformáló ereje, amely igazán népszerűvé tette klubját és őt magát is.

Az ÓKK munkatársai