Kedves Közönségünk!
Sorozatunkkal szeretnénk kicsit közelebb hozni Önökhoz fellépő művészeinket. Az 5 kérdés a kulisszák mögött sorozatban kedvenceink osztják meg velünk személyes élményeiket, gondolataikat, és immár személyes ismerősként köszönthessük őket a színpadon. Fogadják szeretettel válaszadónkat.
Aki válaszol: Török Zawi Péter
Milyen kötődése van Óbudához?
Tehát a kötődés Óbudához nagyon régi. Az egykori Pamutnyomóipari Vállalat központi anyagellátási osztályán dolgoztam, mint anyagbeszerző. Tizenegy gyárnak intéztem minden anyagbeszerző ügyét. A Főosztályvezető úr, a sofőr és én voltam fiú. Ez némi zavart is keltett, mert imádtak a lányok viszont Juditot pont akkor ismertem meg, hűha ez kereken ötven éve volt. Anyósom abban a hitben volt ha behívnak katonának megszabadul tőlem. Huszonhárom éves elmúltam , és ha decemberig megúsztam volna, nem hívhatnak be katonának. Elintézte, bevonultam Aszódra. Ráfázott mert 1976 nyarán megtartottuk az esküvőt Judittal. Judit Óbuda aranypolgára. Itt lakom Óbudán 1976 óta.
Mi szeretett volna lenni gyerekkorában?
Gyerekkoromban nem gondoltam arra, hogy egyszer felnövök és döntenem kell mit dolgozzak. Igazából karmester szerettem volna lenni, de a hegedűt nyomta édesapám a kezembe, aminek nem örültem. Hét évig bírtam a „cincogást” aztán belekóstoltam a beatzenébe, amit máig imádok.
Mi foglalkoztatja mostanában a legjobban?
Napjainkban párhuzamosan két dolog ami foglalkoztat jobban mint bármi más. Minden nap nagyon korán, hajnalban kelek, és rögtön a híradókat nézem meg. A több háború nagyon nyomasztóan hat rám. Én a Budai várban éltem, nőttem fel, pont a Vietnámi háború idejében. A műszaki egyetem kollégiuma velünk szemben volt. Tanultak vietnámiak is, és ott éltek velünk szemben. Nagyon sajnáltam őket. Ez az érzés most is megvan.
Mi volt a legnagyobb kalandja, amire szívesen emlékszik vissza?
Mivel tizenkilenc évig autóversenyző voltam az életemet a kalandok tömkelege végigkísérte. Történt, hogy az akkori keletnémet országban volt kettő versenyünk három hét alatt. Tehát kint maradtunk és felkészítettük a Ladát a második versenyre, míg közben a pályákat tréningeztük. A Wartburg rallye egy nemzetközi verseny volt, kétnapos, pár óra pihenővel, majdnem ezer kilométer, rengeteg hosszú és nehéz gyorsasági szakasszal. A magyar csapat dobogós eddig még nem volt. Az utolsó szakaszon a komplett hátsó híd előre csúszott, és az egyik oldalon minden kiszakadt, fék, minden. A szerelőim szép sorban autóban ülve várták, hogy ahogy kijövünk a gyorsról, közösen elkísérnek a célig. De nem tudtunk kijönni , CB rádión a navigátorom kiszólt és sorolta a hibákat. Mi a céltól kb 100 méterre voltunk. Beszaladtak alkatrészekkel és szerszámokkal, pár pillanat alatt már jöhettünk is ki a szakaszról. A menet levelünkre ráírták a bírók az időnket és mehettünk a cél felé. Igen ám de nem volt fék, erre két autó közre fogott, az első tartott a hátsó tolt, és mikrofonon keresztül mondta Kasza Tibi az utat. A célba befutottunk még kizárás előtt. Az ünnepélyes díjkiosztó gálán -nyolcszor hívtak ki, és mivel pontszerzők voltunk a csapat harmadik lett. Örömünkben, mint a gyerekek úgy zokogtunk. Na ez életem egyik nagy kalandja volt.
Mi a kedvenc étele, amit szívesen készít el?
Kedvenc ételem a rántott ponty Ú forma, petrezselymes burgonyával. Persze én sütöm, készítem de Judit panírozza. A csillaghegyi Kolbásztöltő versenyen rendszeresen részt veszünk barátaimmal. Szoktunk különleges dolgokat készíteni, és nyerni szoktunk. Mi készítettünk halból is kolbászt. Azt Judit készítette én meg a sajátot. Tavaly Judit a dunabogdányi nagypapája én a békéscsabai nagypapám receptje szerint készítettem a kolbászt. Döntetlen volt, erre idén ott a helyszínen készítettük az elejétől a végéig a hagyományos kolbászt. Nyertünk megint.
Csillaghegyi Közösségi Ház
2024.09.20 péntek 19.00 IceCream Supersession koncert – Török Péter a zenekar lelke (Török Zawi Péter ének, basszusgitár)