Keresés
Close this search box.

A Vásárhelyi Őszi Tárlat díjazott művészei

A Vásárhelyi Őszi Tárlat díjazott művészei
Óbudai Kulturális Központ – 2020. február 14 – március 6.

A Vásárhelyi Őszi Tárlatot 66 éve rendezik meg, minden év októberében. A 200 alkotást felvonultató hatalmas országos tárlat ezzel a legrégebbi magyarországi kiállítássorozattá vált. Nemcsak múltja, hanem jelenlegi kiemelt szerepe és jelentős díjai is komoly figyelmet és népszerűséget hoztak számára a kortárs képzőművészek részéről. 2019-ben 700 alkotás érkezett be előzetesen, ezekből a zsűri 129 művész 192 munkáját választotta és állította ki, közülük pedig 21 művészt emelt ki, és jutalmazta alkotásukat egy-egy díjjal.

Az Óbudai Kulturális Központ és a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeum közös projektje azoknak az alkotásait hozta el Óbudára, akik díjat nyertek a Vásárhelyi Őszi Tárlaton, és egy önálló kiállítás keretében mutatja be a műveket a budapesti közönségnek.

A Vásárhelyi Őszi Tárlat évtizedeken keresztül alapvetően a realista és figurális képzőművészet kiállítássorozata volt. Mára azonban megszűnni látszik ez a stilisztikai megközelítés, és egy sokkal nyitottabb, a hazai kortárs trendek és művészgenerációk széles skáláját felsorakoztató képzőművészeti seregszemlévé vált. Az élő klasszikusoktól a hazai képzőművészet aktív tagjain keresztül a frissen végzett fiatalokig, a hiperrealizmustól a lírai és vad expresszión át a neoavantgardig terjed a skála.  Ennek következtében természetesen az Óbudai Kulturális Központban látható kiállítás sem mutat egységes képet, nincs közös tematikája vagy egy olyan művészetelméleti gondolat, amely mentén haladna, ugyanakkor mégis egy sajátos értékrendet képvisel, hiszen a Vásárhelyi Őszi Tárlat továbbra is a hagyományos művészeti eszközökkel dolgozó irányokat, a táblaképfestészetet, az autonóm képgrafika és a körplasztika műfajait preferálja. A díjazásban is e műfajok támogatásának szándéka érzékelhető, a díjazott alkotások nagy része is ezt a szemléletet reprezentálja.

A kiállításon látható a hazai olajfestészet középgenerációjának három neves, Munkácsy-díjas nagy alakja: Verebes György, a magyar festészet napja elnökének, a szolnoki művésztelep vezetőjének Szentély című alkotása, Szurcsik Józsefnek, az MKE képgrafikai tanszék-vezetőjének Terra Tortura II. c. munkája és Kósa Jánosnak, az MKE festő docensének a Művészettörténet c. festménye. (A három művész – egyébként – az óbudai T-Art Gyűjteménynek is tagja.)

A fiatalabb, de érett festőművészek közül a Sensaria csoport két alkotójától is szerepel egy-egy mű. Szabó Ábel legújabb, tőle szokatlanul intenzív színhatású, szaúd-arábiai tanulmányútjából táplálkozó munkája, amelyen az arab vidék kietlenségének és gazdagságának különleges élményanyaga keveredik. Lőrincz Tamástól egy korábban nem ismert, erőteljes, vad érzékiségű régi-új alkotás látható, Nádas Alexandrától pedig az egészen más jellegű, a festészet és képgrafika szemléletét egyesítő lírai finomságú, a legszemélyesebb élményből kiinduló nőiséget megjelenítő Madonna című alkotás.

A kiállított művészeknek több mint a fele 40 év alatti fiatal alkotó, az Őszi Tárlat szemléletében tehát mostanra egyértelműen tapasztalható a fiatal művészek támogatásának szándéka is.

A legfiatalabb alkotók közé tartozik például Jagicza Patricia, aki két fiatal művésznő fejét ábrázolja vészjósló hangvételű páros portréján. A hagyományos portré és csendélet műfaját egyesítő, tűéles tárgyábrázolói pontossággal festett képek ezek, mégis élő arcok. Kárándi Mónika egy hagyományos témát, Vénusz kagylóját dolgozza fel, ám képén a szépség befogadásának szimbolikájával rendelkező formából tüskés, szúró motívumok születnek. Kecső Endre 2017-es diplomamunkáinak egy darabja is látható. A sorozaton Kecső Endre az antik mitológia emberi oldalának szatirikus megközelítését adja, képein barokkos puttók megkötözött szoborszerű torzóalakokat hurcolnak, ám az itt látható Puttók és a csaj című munka az élő, lüktető hús, és nem utolsó sorban a festészet expresszív szenvedélyéről is szól.

A Vásárhelyi Őszi Tárlat külön missziója a tradicionális képgrafika-művészet támogatása, így a műfaj neves képviselőinek elismerése − mint 2019-ben Kéri Imréé, aki a Rékassy Csaba-díjat nyerte − illetve pozitív visszajelzés a műfajjal kitartóan foglalkozó középgeneráció és a fiatal alkotók felé. A díjazott munkák között szerepel Madácsy István konstruktivista tisztaságot és valamiféle időtlen és tértelen szakrális mélységet megjelenítő Fekete lyuk c. szitanyomat-sorozatának egy darabja; vagy az egyedi rajzművészet kategóriájába tartozó szociális érzékenységű Veszteglés című munka Bányai Annától. Egymás mellé került két frissen végzett grafikus műve: Sipos Boglárkának a fametszettechnika lehetőségeinek határait végsőkig feszegető, hatalmas méretű, virtuóz nyomata, valamint a grafika és a festészet műfaját ötvöző Kármán Dániel szintén nagyméretű, különleges technikai megoldású alkotása, amely a grafikai foltmaratott alumíniumdúcot mint festményhordozót értelmezi.

Külön térben találjuk a szobrászati alkotásokat, melyek közül kiemelkedik az idősebb generáció alkotójának, Fekete Lászlónak különleges, hulladékkupacot idéző tisztán kerámia-szobra, ami az egész fogyasztói társadalom és a környezettudatosság álságos együttélésnek állít görbe tükröt. Munkáján gépalkatrészek, kerámiagiccsek, Disney-plakátok, műanyag gyerekjátékok és neves márkajelzések megolvasztottnak tűnő formái köszönnek vissza az egymásra ragasztott, gyűrt, hajlított kerámiacsíkok között.

A fiatal művészek közül Kotormán Ábel munkája képviseli a hagyományos emberábrázolás tradícióját, miközben alkotásában benne van a készen kapott tárgy használatának és a konceptuális gondolkodásnak az alkotói folyamat folytonosságára törekvő, a kivitelezés tökéletességének kizárólagosságát tagadó szemléletmódja is.

Paráda Zoltán és Drabik Tamás  2018-ban végzett a Képzőművészeti Egyetemen szobrászként. Miközben Paráda Zoltán Lefelé című, realizmusból kiinduló, hófehérré csiszolt szobrában ott a donatellói gyengédségű klasszikus lapos-plasztika hatása és mesterségbeli tudásának hagyománya, Drabik Tamás Csillagszemű című, mégis zord szörnyet formáló munkája a vas rideg keménységét és megmunkálásának maszkulin jellegét képviseli a tárlaton.

……

Mindezek mellett ugyanakkor egy országos igényű képzőművészeti tárlat ma már nem zárkózhat el a magyar képzőművészet történetében vagy múltjában tapasztalható, bár egymásnak sokszor gyökeresen ellentmondó irányzatok és médiumok közötti diskurzustól, hiszen ezek a fiatal alkotók művészetében szintézisbe forrni látszanak. Ez a nyitás már tapasztalható volt 2018-ban, a sok év után újra kiállító, a Nemzet Művésze és Kossuth-díjjal kitüntetett Ilona Keserü Ilona visszatérésében is, aki 2019-ben a város életműdíját nyerte el, és most Óbudán is szerepel Erőtér című munkájával.

És ez a párbeszéd köszön vissza a fődíjas és a Fiatal Festők Nívódíját elnyert művészek alkotásainak kiválasztásában is. Szabó Klára Petra fődíjas munkájának témája a történelmi változások művészetre gyakorolt hatása, s a teoretikus és esztétikai ítéletek változásának problematikája, melyet egy hőérzékelő festék használatával fejez ki.  2019-ben az MKE festő szakán végzett Gresa Márton A szimulákrum c. alkotása pedig, mely egyben a kiállítás meghívójának is hívóképe lett, a modern képalkotási technikák hitelességének kérdését járja körül a különböző technikák szimultán alkalmazásával.

Garami Gréta
művészettörténész

 

 

 

Megosztás

Facebook
Email