Reinkarnáció a jövőbe − Mór Tamás festőművész kiállítása
2018. június
“Még csak az első 100 évemhez közelítek, a világ még előttem áll, vagy egy még talányosabb másik világ.”
(Mór Tamás)
Mór Tamás művészetről kialakított filozófiáját a szürnaturalizmus alakította. Ez a művészi magatartás olyan festői valóságot teremtett, amelyben a látható világ átértékelődött egy tágabb és kalandosabb valósággá. Az ábrázolt világ így tágabb horizontokra vezet, mert a tárgyi valóság egy modern, új értelmet kap. Óbudához való kötődése az idő múlásával már szinte bibliai méretűvé növekedett, 56 éve dolgozik itt. Tanárként generációkat tanított. Idős kora ellenére most is festőiskolát vezet Békásmegyeren.
Művészeti tanulmányait a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban kezdte, festő szakon. 1955-57 között a család anyagi körülményei miatt gyári segédmunkás lett. A Képzőművészeti Főiskolán Papp Gyula osztályába járt, majd a legendás Bernáth csoport tagjaként volt a mester tanítványa. 1962-től a Művészeti Alap tagja. Ebben az évben elnyerte a Fiatal Művészek Stúdiójának ösztöndíját. Középiskolai tanári oklevéllel tanított az Óbudai Körösi Csoma Sándor Gimnáziumban 12 évig. 1968-tól az Aquincumi Festőiskolát vezette. 1964-ben egy festményével szerepelt a New York-i Világkiállítás Gusztáv Alker pavilonjában. Aquincumban számos alkalommal volt tárlata. 1973-ban önálló kiállítást rendezett Pécsett. Ebben az évben mutatta be képeit a Pallas Páholyban. Akkoriban a nyarakat a Nagymarosi Művésztelepen töltötte. Mint tanár rendszeresen részt vett a Fáklya Klubban rendezett tárlatokon is.
Zárkózott természetű művész, nem keresi a lehetőségeket. Csoportokhoz nem társul. Folyamatosan és eltökélten dolgozik saját, egyre inkább személyes esztétikai szándékai szerint. Képei a felületes megtekintésre nem nyílnak meg, ellenben fokozott és elmélyült befogadásra ösztönöznek. Alkotásainak szimbolikus motívumai közül a „torony” visszatérő filozófiai tartalmakat hordoz. Másik alapgondolata a magány, az idő és az ebből eredő emocionális következmények.
