Szerző: magyar.gergely

Kedves Közönségünk!

Sorozatunkkal szeretnénk kicsit közelebb hozni Önökhoz fellépő művészeinket. Az 5 kérdés a kulisszák mögött sorozatban kedvenceink osztják meg velünk személyes élményeiket, gondolataikat, és immár személyes ismerősként köszönthessük őket a színpadon. Fogadják szeretettel válaszadónkat.

Aki válaszol: Vámos Miklós író

Milyen kötődése van Óbudához?
A legfontosabb, hogy huszonhat éve itt lakom, e kerületben neveltem föl két fiamat is. Erős kötődést érzek a Duna iránt, kedvenc helyem a partja, és persze a vize (kajak, mártózás). Nem mellesleg immár Óbuda díszpolgára vagyok, bármit is jelentsen ez.

Mi szeretett volna lenni gyerekkorában?
Író. Már az óvodában is. De ha a felnőttek kérdezték, mondtam, amit a többiek, tűzoltó, masiniszta, vegyészmérnök.

Mi foglalkoztatja mostanában a legjobban?
A két teljes gőzzel zajló háború. Aztán, hosszabb szünet után Eszterházy Péter hajdani otthona, amit Dragomán Györggyel és Daniel Kehlmannal szeretnénk alkotóházzá változtatni, s valamiképpen üzemeltetni.

Mi volt a legnagyobb kalandja, amire szívesen emlékszik vissza?
Hosszabb franciaországi időzésem a hetvenes évek végén, és azok az éveim, amelyeket az Egyesült Államokban töltöttem, a Yale Egyetem film- és drámatanszékén, a rendszerváltozáskor jöttem haza, annak örömére. Addig úgy volt, hogy nem fogok.

Mi a kedvenc étele, amit szívesen készít el?
A parmetier. Francia egytálétel, nagyjából azonos a Sheperd’s Pie nevű angolszász készítménnyel. Ez egy zöldséges pörkölttel egybesütött sajtos krumplipüréféleség. A hazai ízek közül a rakottkrumpli, VM módra.

Vámos Miklós Cím nélkül estje 2024.10.11 péntek 19.00 Csillaghegyi Közösségi Ház

A kerületrész az elnevezést valószínűleg az itt egykor volt kaszálórétekről kapta. Innen az utcanévbokor: Búza, Köles, Kazal, Zab utca stb. Ismeretlen forrásokból a helyiek tudni vélik, hogy hajdanán ezen a területen mocsaras vidék volt. Később benépesült egyszerű családi házakkal, majd több ütemben, 1981-1986 között panelházas lakótelep épült. A 3K épülete egykor kultúrházként működött, majd a rendszerváltás után az MDF székháza lett. 2013-ban visszakerült az önkormányzat tulajdonába. Teljes körű felújítás után az Óbudai Kulturális Központhoz tartozó intézményként, 3K néven működik.

A Kaszásdűlői Kulturális Központ (3K) 2013. szeptember 21-én nyílt meg azzal a céllal, hogy egy lépéssel közelebb hozza a kultúrát, s egyben új közösségi, közművelődési teret teremtsen a Kaszásdűlő környékén élők számára. Azóta is színes, értékes programokkal várjuk a látogatókat, és ideális helyszínt biztosítunk a közösségépítéshez is. Programjainkat a közönség igénye szerint, a helyi adottságok figyelembevételével állítjuk össze. A professzionálisan felszerelt és minden igényt kielégítő színháztermünk magas színvonalú színházi előadásoknak és koncerteknek, családi programoknak, táncos rendezvényeknek, kiállításoknak ad otthont. Tánctermünkben a legkisebbektől a nyugdíjas korosztályig különféle mozgás-, tánc-, zene- és nyelvtanfolyamokkal várjuk az érdeklődőket. Harmóniát sugárzó előterünkben ünnepekhez kötődő kézműves foglalkozások, nyugdíjas kártyaklub, gyerek játszóházak kapnak helyet. Tanfolyamaink a legkisebbektől a felnőtt korosztályig kínálnak legkülönfélébb szabadidős (mozgásos, erőfejlesztő, harcművészeti, táncos, nyelvfejlesztő, színjátszó) elfoglaltságot.

A ház elkötelezett híve a színművészetnek, számos igényes színdarab kerül is bemutatásra, igazán neves művészekkel. Több saját gyártású produkció is létrejött az évek alatt, kiemelt szerepet kapott az utcaszínház, mely sajátos hangulatával mindig elvarázsolta a közönséget. Az alkotóközösség tagja, szinte haza jár ide Barabás Éva televíziós műsorvezető és kedvenc négylábú barátja. Ugyanis intézményünk annyira kutyabarát, hogy minden előadásra belátogathatnak a szőrös kisbarátok, és évente többször van a házban kutyás témájú program is.

Egyedi jellegű programsorozatunk a Lelki fröccs sorozat, melyben olyan szakemberekkel találkozhattunk már, mint Szendi Gábor, Bagdi Emőke, Tari Annamária, Csernus Imre, Zacher Gábor, Soma, Pát Feri atya és még sokan mások.

Másik különleges és emblematikus programsorozatunk az ArcMás, melyben ismert művészek kendőzetlen őszinteséggel vallanak magukról, kötetlenül beszélgetnek Barabás Évával és persze a közönséggel.

Tulajdonságok: • 150 fős színházterem, 7×11 m-es színpaddal (ami bővíthető 20 cm magas dobogóval), hozzá közvetlenül kapcsolódó színházi öltözővel, • 60 m2-es tükrös táncterem, • előtér információs pulttal, olvasó-pihenő kanapésarokkal, büfével, • teleházi szolgáltatások (internethasználat, wifi, fénymásolás), • akadálymentesített bejárat, mozgássérültek számára mosdó, pelenkázó.

Szolgáltatások • Terembérlés: További információ: 06-1/247-3604.

Kényelmi szolgáltatások: Akadálymentes közlekedés és mosdó. Kávézó és büfé a rendezvények ideje alatt. Ingyenes parkolás. • Kutyabarát intézmény

A kedves, családias hangulatú kis házban a Bösinger-féle Csillag vendéglő üzemelt táncteremmel és saját színpaddal, tánctérrel rendelkező kerthelyiséggel, a helyiek kedvenc szórakozóhelye volt.
Később a történelem szele magával ragadta a közösségi ház épületét is: előbb pártházként, majd a fiatal értelmiségiek körében elhíresült Banán Klubként működött. Az épület adottságait kihasználva, bármilyen formában működött is a ház, mindvégig különböző közösségek találkozási pontja volt.
Napjainkban a 2008-ban életre hívott Óbudai Kulturális Központ szervezeti egységébe integráltan működik a megújult Csillaghegyi Közösségi Ház. Az épület környezete – Csillaghegy kisvárosi bája – nem sokat változott az elmúlt csaknem száz év alatt. A zegzugos utcák, földszintes üzletek, családi házak, hatalmas gesztenyefák elfedik a modern villanypóznákat, a Mátyás király úton keresztülszáguldó autók sokaságát. A Csillaghegyi Közösségi Ház, mióta az Óbudai Kulturális Központ kötelékébe tartozik, számos felújításon ment át. Külső és belső burkolatcsere, nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés, energetikai beruházások, új, környezetbe illő kerítés, modern, EU-szabványnak megfelelő játszótér és kertrendezés tette egyre szebbé és kényelmesebbé az épületet.

Az alap feladat mit sem változott az elmúlt évek alatt, továbbra is fő célunk, hogy teret adjunk a közművelődésnek, és úgy szolgáljuk ki a kulturális fogyasztói igényeket, hogy figyelemmel legyünk az értékteremtésre és ízlésformálásra is. Csillaghegyi látogatóink igényeire reagálva felvállaltuk a népi hagyományok őrzését, ápolását, gyakorlását. A helyi közösségek több kisebb csoportból tevődnek össze, melyek találkozási pontja intézményünk. Rendezvényeinken a kis közösségek kapcsolatot építenek egymással, kicserélik tapasztalataikat, közös élményekkel gazdagítják életüket.

Az L alakú épület rendelkezik egy színházteremmel, egy kisebb teremmel, egy teázóval, valamint egy korongozó és agyagozó műhellyel is. 30 m2-es színpaddal, 120 férőhelyes, mobil székekkel, fény- és hangtechnikával felszerelt színháztermünk különféle rendezvények befogadására alkalmas. A nézőtér 155 m2-es, amely a mobil székrendszernek köszönhetően táncparkettként is működhet. Az 50 m2-es kisterem világos, napfényes, nagy tükrös helyiség. Egyaránt alkalmas 30–50 fős megbeszélések, táncpróbák, baba-mama programok befogadására.

A Mátyás király úton számtalan étterem, kávézó, büfé, kifőzde, cukrászda található, ezért külön büfét nem üzemeltetünk. A büfé és az előtér közösségi térként funkcionál. Baráti társaságok, klubok, önszerveződő közösségek szoktak itt megbeszéléseket tartani. Az égető kemence új lendületet adott a kerámiázó közösségnek. Az aktív nyugdíjasok, a kisgyerekek szüleikkel, a nagyobb gyerekek pedig önállóan alkothatnak Szemlér Magdolna iparművész keze alatt.

Legnagyobb újdonságunk a terápiás sószoba, mely gyógyító szórakozást nyújt a kicsiknek a sóhomokozóval, és pihenést a felnőtteknek: kényelmes székekben relaxálhatnak, szívhatják be a gyógyító sós levegőt és élvezhetik a fényterápia hatását.

A Csillaghegyi Közösségi Házban működő kézműves ház, amely népi hagyományokat, hagyományos mesterségeket őrző és oktató helyszín, különálló épület az udvaron. Egy darabka múlt, mint egy pici skanzen, ismeretterjesztő és bemutatóteremként egyaránt szolgál. Megjelenésében és hangulatában egyaránt visszaadja a ma oly divatos népi stílust. Csillaghegyen kiemelkedően magas a népi hagyományok, népi mesterségek és a népi életmód tisztelete. Vendégeink igénylik, hogy gyökereiket fellelhessék, ápolhassák. Az épületben megtalálható, immár különlegesnek számító berendezési tárgyak és eszközök közül csak néhányat sorolunk fel: fafűtéses kemence, szövőszék, rokka, sparhelt, kredenc, szőttesek és rongyszőnyegek, szenes vasaló, fateknő, üst, mosásra és feldolgozásra váró nyers gyapjú, kosárfonáshoz szükséges vessző, nagyanyáink konyhai és háztartási eszközei. A kézműves házban olyan hagyományos kézműves tevékenységeket tanítunk, amiket a régiségben a háztartásokban szükséges volt tudni. Természetes (a ház körül fellelhető) anyagokból hagyományos technikával és eszközökkel használati tárgyak (nem dísztárgyak) készítését oktatjuk. Például a birkagyapjú feldolgozásának teljes folyamatát: gyapjúmosás, kártolás, festés, fonás, szövés és nemezelés. Oktatunk kosárfonást, gyékény- és csuhétárgyak készítését, valamint a ruhavarrás alapjait. Kézműves házunk a fennmaradó időben igény szerinti foglalkozásokat is befogad. Ilyen például a könyvkötészet, a könyvrestaurálás, a tűzzománckészítés, a festés és a népdaléneklés.

Nagyház: Nagyterem + kisterem + előtér + kávézó 334 m2150 szék20 asztal
Kézműves ház: 52 m2 24 szék 6 asztal

Az 1977-ben kezdődő nagy lakótelepi építkezések során a régi, lebontott falurészen és mezőgazdasági területen új, hetvenezres város született. A településrészen igen eltérő összetételű a lakosság. Az Ófalu családi házas övezet, az új városrész keleti és nyugati része, melyet kettészel a 11-es műút, lakótelepi, sűrűn lakott városi szövet, sokszínű lakossággal. A Békásmegyeri Közösségi Ház a nyugati lakótelepi rész központjában, 1987-ben épült fel, eredetileg MSZMP székháznak tervezték.

Ekkor már égető szükség is volt egy közösségi térre, ahol a város különböző pontjairól, vagy a vidékről ide költözött emberek eltölthették a szabadidejüket, közösséggé kovácsolódhattak. A közösségi ház 1990 óta működött önállóan, a lakótelep egyetlen közművelődési színhelye. A 220 fő befogadására alkalmas nagyterem változó funkciókat tölt be, hol színházteremmé, hol táncteremmé, hol tornateremmé változik, naponta akár többször is. Három kisebb tanfolyami terem is van egyéb funkciókra.

A Békásmegyeri Közösségi Ház, mint neve is mutatja, elsődlegesen közösségi funkciót hivatott betölteni. Ugyanakkor 2008-tól, az Óbudai Kulturális Központ létrejöttével lehetőség nyílt arra, hogy a ház elsősorban speciálisan békásmegyeri igényeket elégítsen ki, tehát az itt élők minél szélesebb rétegeire koncentráljon. Közművelődési tevékenysége a fiatalok, az aktív fiatal felnőtt korosztály, a kisgyermekes családok, az idősek igényei szerint bővül, ugyanakkor továbbra is azt tartja fő feladatának, hogy közösségi funkcióit ellátva lehetőséget adjon találkozásokra, hogy önszerveződő, azonos érdeklődésű emberek leljenek itt otthonra, és biztos pont legyen a lakótelep életében. A hagyományos közösségépítés mellett igyekszik a helyi kulturális ízlést kiszolgálni és egyben szélesíteni az érdeklődési kört. Új kezdeményezése, hogy az épület adta lehetőségeket kihasználva szó szerint az utcára vigye a kultúrát. Aki siet, be se kell lépjen az épületbe, hiszen a ház homlokzatán és az épület előtti tablóin változatos és érdekes időszaki kiállításokat lehet látni. Témaválasztásban olyan fotókiállítások vannak központban, melyek a lakosság érdeklődési körébe illenek, mint a természetfotók, állatfotók, vagy az évek óta megrendezésre kerülő helyi fotópályázat nyertes képei.

Terembérlés :220 szék 70 asztal

Korszerű technikával felszerelt színházterem, 3 kisebb tanfolyami terem. További információ: 06- 1/243-2432.

Kényelmi szolgáltatások Akadálymentes közlekedés.

Óbuda egyik legszebb, gesztenyefasorral szegélyezett utcájában, a San Marco u. 81. szám alatt található a mára már újra divatossá lett, retro stílusú, emblematikus épület. Az akkori, a maga nemében forradalmian új közösségi tér már az átadását követően számos funkciót fogadott magába. A nemrégiben elhunyt Kévés György, Ybl- és Kossuth-díjas építész tervei maximálisan igyekeztek megfelelni a mozgalmi élet adta igényeknek. Az 1975-ben átadott San Marco utcai ház az egyik legmodernebb úttörőház volt a fővárosban.

Az épület egyik jellegzetessége, hogy a színházterme a föld alatt van. Az előcsarnokból két oldalt vezet lefelé lépcsősor, és ahogy fokról fokra ereszkedünk a homályba burkolódzó színházterembe, némi borzongás kerít hatalmába. A nyitható tető igazi „open air” élményt nyújt, a csillagos ég pedig feledteti a betonfalakat. De nem mindennapi maga a színházterem sem, hiszen különlegessége, hogy a széksorok, a színpad eltolhatók, ezáltal egy mobilan használható, aktív teret kapunk. Az épület érdekessége, hogy nem csupán a színházterem alakítható mobilan, a színházterem oldalfala mellett a kisebb terek, kiállító helyiségek falai is mozgathatók, ami nagy mozgásteret biztosít, és jól kihasználható. A nemrégiben felújított tér nem vesztette el hagyományos funkcióit, csupán modernebb, letisztultabb külsőt kapott.

Az épület kertje több alkalommal is átalakult már. Jelenleg modern játszótér, fitneszpark és az aktív pihenést biztosító zöldterület mellett közösségi kert is található itt, így együtt izgalmas multifunkciós teret alkotva. A Városi Kertek Egyesülettel együttműködve a Zápor kert lett a III. kerület második közösségi kertje, amely 2016-ban kezdte meg első szezonját. 26 ágyást alakítottak ki, amelyeket a környéken lakó családok művelnek.

Az Óbudai Kulturális Központ főleg tradicionális programokkal képviselteti magát a kulturális palettán, de minden évben kínál újdonságokat is a látogatóknak. Az épület a hét minden napján nyitva áll a vendégek előtt, kultúrát és értéket közvetít, közösségeket épít, izgalmas programokkal kínál szórakozást. Klubok, tanfolyamok, előadások sora nyújt lehetőséget a szabadidő hasznos eltöltésére, tanulásra, sportolásra. A ház bárki számára elérhető, hiszen akadálymentes, és a színházterem lifttel is megközelíthető. A nyitható tető és az eltolható falak sajátos hangulatot és számtalan variációs lehetőséget rejtenek a rendezvények, konferenciák szervezésekor. Gondolunk a kismamákra is, elkülönített helyiség áll rendelkezésre a babák meghitt táplálásához.

Terembérlés 450 szék 58 asztal

Akadálymentesített épületünkben 284 férőhelyes színháztermünk, valamint 100-150 és 25–50 főt befogadni képes termeink bérbe vehetők. További információ: 06-1/388-7370.

Kényelmi szolgáltatások Baba-mama szoba (pelenkázó, kézmosó, szoptatós fotel), akadálymentes közlekedés (akadálymentes mosdó, lift a színházteremhez), büfé.

Janikovszky Éva (1926-2003) írónő gyermekkorában naplót írt, melyben már tetten érhető későbbi gyermekkönyveinek hangja.] Első kötetét 1957-ben adták ki; a könyvet 32 további követte, amelyek összesen 35 nyelven jelentek meg. Témájuk a felnőtt-gyermek kapcsolat, sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival.
Hangja, ábrázolásmódja, világa összetéveszthetetlen másokéval. Írói világában fontos helyet kap az őszinteség, a barátság, a közösség, a munka, a játék. Még akkor is, ha nem gyerekeknek, hanem felnőtteknek, illetve az idősebbeknek szól. Kimeríthetetlen témája a felnőtt-gyerek kapcsolat, a mindennapi élet – sajátosan mindennapi
élményeivel és konfliktusaival. Nála a lemeznek mindig két oldala van, ezért a gyerek és a felnőtt problémáival egyaránt foglalkozik.

Biztos mindenkinek ismerős, ha a saját véleménye nagyon eltér a saját – adott esetben fél órával ezelőtti – véleményétől, csak mert közben egy másik szerepbe került, és már nem az anyukáját kell győzködnie ugyanarról, hanem a gyerekét. Nyilván néha nagyon nehéz nevetni ezeken a helyzeteken, de egy sötét nézőtéren simán lehet
úgy csinálni, mintha ez nem rólunk szólna, hanem másokról.
A fergeteges előadás gyorsan magával ragadja az embert, az elragadtatottság állapotában viszont nehéz színlelni, így a röhögés feloldja azokat a gátlásokat, amik ezekben a helyzetekben rakódnak ránk. Janikovszky Éva azonban túl jó megfigyelő, a megengedő humor nem fedi el, hogy ezek bizony mi vagyunk. Szóval ez valami felszabadító röhögés, amiből kevés van az életünkben, miközben minden más módszer hatástalannak tűnik az élet nagy kérdéseinek kezelésére.

Tollár Mónika színházrendező A lemez két oldala című könyvét – az írónő halálának 10. évfordulója alkalmából – írta át színpadra és rendezte meg képzeletszínházi előadásként, mely valójában éles tükör szavakból csiszolva.
Általa a mindennapos emberi játszmáinkra láthatunk rá szórakoztató, humoros formában – afféle nevetőizom tréningként. Az előadás magával ragadó stílusban szólítja meg a fanyar humor szerelmeseit, így remek szórakozást biztosít a nézőknek. Hiszen a legkedvesebb lemezeinknek nem csupán két oldala van, hanem végtelenül sok…
A képzeletszínházi előadás témája a LEMEZ – aminek mindig két oldala van. A remekül megírt, életszerű karakterektől hallhatunk nyaralásról, munkáról, gyereknevelésről, háztartásvezetésről, vendégeskedésről…és még sok más hasonló hétköznapi témáról. A színpadon egyszerre ismerős és mulatságos figurákat látunk; olyan embereket, akik valójában mi vagyunk s általuk szembesülhetünk azzal, hogyan vagyunk képesek ugyanazt a dolgot, helyzetet teljesen kétféle nézőpontból látni feleségként, anyaként vagy éppen férjként, főnökként!

Az előadás tűpontos ábrázolása a mindennapi harcainknak, játszmáinknak, tele iróniával, szarkazmussal, de mégsem bántó, hanem az emberit elfogadó módon, így nem is fáj magunkra ismerni. Ha nevetni lehet rajta, talán beszélgetni is el tudunk kezdeni, talán akkor a tüskék és sértettség helyett az egymás felé fordulás, a másik
megértése is menni fog. Nem csak a párkapcsolatokban, de mindenféle emberi kapcsolatunkban.

Szereplők: Horváth Lili Jászai Mari-díjas színésznő, Szamosi Zsófia Jászai Mari-díjas színésznő, Bánki
Gergely színész, Szabó Simon színész

Írta: Janikovszky Éva, az előadás szövegkönyvét írta és rendezte: Tollár Mónika
Jegyár: 5400 Ft

Időpont:
2024.10.18 19:00
Helyszín:
3K – Kaszásdűlői Kulturális Központ

A lemez két oldala

A Csillaghegyi Közösségi Házban a 2024-es tavaszi évadban a Csoóri Sándor Alap és a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával tudtuk folytatni a Hang-Fonó népdalműhelyt, Márczi Anna zenész, énekes vezetésével.

Pályázati azonosító: CSSP-ZENEOKTAT-2023-0023

Január 15. és június 10. között sikeresen lezajlott a program, melynek keretében 12 népdalműhely alkalmat tudtunk megvalósítani. A részvétel átlagosan 7-10 fő megjelenésével valósult meg. A projekt témájához, hangulatához illő helyszínen, a Csillaghegyi Közösségi Ház kézműves kisházában, működő búbos kemence mellett és régi népi használati tárgyak között „igazi fonó” hangulatban teltek az éneklések. A 12 alkalom alatt valamennyi népzenei dialektus dalkincsét érintve 20 dalt tanultunk meg. (Dunántúl, Somogy és Mezőföld; Erdély, Mezőség és Gyimes gyűjtésből) Emellett közel ugyanennyi dalt elevenítettünk fel az általánosan ismert, de már nem használt dalkincsből merítve. A dalok szövegéhez, témájához kapcsolódóan felelevenítettük az évkörhöz kapcsolódó népszokásokat, hagyományokat és a régi paraszti társadalom működéséről is esett szó. A népi gyerekdalok anyagára épülő játékos feladatok és ritmus alapú hangjátékok előzték meg a daltanulást, nemcsak bemelegítésképp, hanem készségfejlesztő célzattal is. Légzőgyakorlattal, a hangszálak bemelegítésével kezdtünk minden alkalmat és két különlegesen kedves dal sosem maradt ki a gyakorlásból – Tegnap virradóra, Kicsi csillag, ha leesik. Utóbbit Anna dobbal kísérte, amely különleges élmény volt a résztvevők számára.

A foglalkozás nemcsak a környéken lakók érdeklődését keltette fel, többen messzebbről, az agglomerációból érkeztek. Jelezték, hogy nagy öröm számukra, hogy jó hangulatban, közös énekléssel, új dalok tanulásával, képességük fejlesztésével kapcsolódhatnak egymáshoz. A népdalkör újbóli életre hívását megerősítették ezek a gondolatok.

93 éves korában meghalt Ágai Ágnes író, költő, műfordító. A Móra Kiadó egykori szerkesztője

Ágai Ágnes csaknem húsz évig volt a Móra Kiadó szerkesztője, verseit és prózáit 1957 óta publikálta.
Ágai munkáiban elsősorban a gyerek- és ifjúsági irodalomban vált ismertté, ő honosította meg itthon a svéd gyerekversek hangvételét. Legismertebb kötetei közé tartoznak A titkokat az ujjaimnak mondom el, és a Kamaszságok című művei.

Munkásságáért többször is kitüntették: 1983-ban a Móra Könyvkiadó Nívódíját, 1989-ben pedig a NEMzedék című kötetért az IBBY-díj – az Év Gyermekkönyve díjat kapta meg.

Az írónő Békásmegyeren élt, a Hímző utca 3-ban. Biztosan sokan vannak, akik szeretettel gondolnak vissza rá, mint jó szomszédra. Akik pedig nem ismerhették személyesen, munkásságán keresztül kerülhetnek hozzá közelebb.

Ágai Ágnes: Békásmegyeri elégia

A kukoricatáblák helyén
felépült egy város:
szabályos házak
beépített emberekkel.
A mindennapok gyorsjáratain
cipelik tennivalóikat,
ajtóikon téglalap alakú névtáblák,
a névtáblák persze cserélhetők.
A komplexusaik is hasonlók,
csak a lábtörlőik különböznek.
Van, aki plazmatévén nézi,
hogyan gyilkolnak Líbiában,
van, aki kábelcsatornán,
de ez a líbiainak mindegy.
És eltűntek a kukoricatáblák,
bekapta a buldózer õket,

mert ki lakhat egy csõ kukoricában?
Helyére tízemeletes házak kerültek
magasabb beosztásban,
akik ráültek a hegyek nyakára,
no dehát, ez is világjelenség.
A világ, amióta világ,
tele van jelenséggel,
eseménnyel és katasztrófával,
de toronyházaink az égre merednek,
a szép, természetes égboltra,
melyen mesterséges holdjaink keringenek.

Vannak művészek, akik kifejezetten nagy népszerűségnek örvendenek az óbudaiak körében. Külön öröm, hogy a vonzalom kölcsönös, és örömmel térnek vissza újra meg újra, hogy a kerületben élőket szórakoztassák. Ide hozzák hozzánk a világvárosok ritmusát, felejthetetlen élményt adnak helyben.

És hogy miért szeretnek hozzánk járni?

Péterfy Bori
Májusban a kedvenc szezonnyitó koncerthelyszínünk Óbuda, az Óbuda Napja rendezvény. Mindegy, hogy langyos kora tavaszi este van, vagy szinte téli hideg, vagy szakadó eső, a közönség mindig fantasztikus. Emlékszem, pár éve, amikor a Terápia című sorozatban forgattam egy nagyon nagy és lelkileg is megterhelő szerepet, egy hajnaltól tartó forgatási nap után szinte beestem a színpadra Óbudán. Ilyenkor mindig kicsit szorongok, hogy tudom gyorsan átkapcsolni az agyamat és minden idegszálammal a koncertre fókuszálni, de az első pár percben kiderült, hogy olyan lelkes és energikus közönség áll előttem, hogy mint a hullámzó tengerbe, csak bele kell vetnem magam. Ami persze szó szerint is értendő. Sokszor hordozott már a tenyerén az óbudai közönség.

Kerekes Band
Szinte hazajárunk Óbudára. A Kobuci kert egyértelműen a kedvenc budapesti koncerthelyünk, az Óbudai Advent, Óbuda Napja pedig mind-mind olyan rendezvény, ahol pályánk indult, és ahol szinte „hazai” zenekarként szeretnek minket. A régi, legendás magyar zenekaroknak mindnek megvolt a törzshelye: Bem rakpart, Ifipark, Tabán, Metró Klub. Ha a Kerekes Band megéli a következő 20 évet, biztosan mi is így fogunk emlékezni Óbudára.

30Y Beck Zoli
Óbuda Budapest legkedvesebb arca: zenélni egyébként is úgy jó, ha azt érzed, a helyhez valahogy közöd van – pedig nem laksz ott. Mászkáltunk kicsit a koncert előtt, «fiatal lányok, növendék hímek» (persze, Kassák). Köszöntünk, ahogy illik, kávét kértünk, erőset. Beszélgetésbe keveredtünk, jókedvű beszélgetésbe kedves emberekkel. Erős kávé volt. És mindenki köszönt a mi utcánkban.

Quimby Varga Livius
Óbudán laktam, horgásztam, kiállításokon jártam, sétáltam, megannyi csuda kis élmény. Találkozik a múlt és a jelen, a 19. századtól a mostani pillanatig mindent fel lehet ott fedezni, és már a saját életemből is egy külön kis történelem alakult ki Óbudával kapcsolatban. És a non plus ultra: ott játszani, ott örömöt okozni és energiát kapni a közönségtől, ahol mindez a sok varázslat történt velem.